eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Diákok beszélgetnek egy folyosói szekrényben ülve a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium folyosóján a pedagógusok egész napos, országos sztrájkjának napján, 2016. április 20-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

PSZ a sztrájk első napjáról: már pengetik az érzelmi húrokat az intézményvezetők

Akár 1000 intézmény is csatlakozhatott a január 31-ig tartó pedagógussztrájk első napjához – közölte a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Gosztonyi Gábor szerint az igazán nagy megmozdulás január utolsó napjára várható, addig összesen tízezer sztrájkoló tanárra számít. A Kőbányai Szent László Gimnáziumban informatika-matematika és filozófia szakos tanára szerint, aki szintén részt vesz a munkabeszüntetésben, a pedagógustársadalomban sokan elfáradtak és kilátástalannak látják a helyzetüket.

Gosztonyi Gábor szerint mind a hatvan tankerületben biztos, hogy legalább egy, de inkább több intézményben volt sztrájk a hétfői napon. Tehát több százban, akár ezerben is mérhető azoknak az iskoláknak a száma, ahol sor került valamilyen megmozdulásra. Mint fogalmazott, ezúttal – nem megsértve az általános iskolákat – elsősorban a nagyobb települések középiskolái, főleg gimnáziumai álltak bele a felhívásba. Szegeden és Debrecenben például koordinált gimnáziumi megmozdulás zajlik, beosztva a hétre, hogy melyik intézményben melyik napon sztrájkoljanak többen, és Budapesten is nagy a „mozgolódás” – tette hozzá.

A PSZ-nél a legnagyobb részvétre január 31-én, a sztrájksorozat egyéves évfordulóján számítanak, bízva abban is, hogy a társadalmi szolidaritás egy fokkal feljebb lép, és mondjuk más ágazatok is kifejezik – sztrájkkal, vagy valamilyen egyéni akcióval – az oktatás iránti aggodalmukat. Gosztonyi Gábor megjegyezte: minden társszakszervezetüknek levelet küldtek, kérve, hogy erejükhöz mérten mérjék fel azt, hogy mivel tudnának kapcsolódni a jövő keddi eseményhez.

Több helyen is olvasni lehetett, hogy intézményvezetőket fenyegettek meg, hogy ellehetetlenítsék a munkabeszüntetést. Az alelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, a Pedagógus Szakszervezethez konkrétan ilyen információk nem érkeztek, de olyanokat ők is hallottak tanárok részéről, hogy

az intézményvezetők kvázi „érzelmi húrokat kezdtek pengetni”, hogy ne legyen túl nagy megmozdulás, mert akkor őket „állítják majd a szőnyeg szélére”.

Gosztonyi Gábor a folytatást illetően azt mondta, a héten még biztosan lesz új belépő intézmény, ezért a létszám hullámzó lesz, ettől függetlenül úgy véli, bőven tízezres nagyságrendben lehet mérni majd az egész hetes akcióban részt vevőknek a létszámát.

A tanárok szerint a kormány nem is igazán akar bármit is tenni

Molnár Attila szerint nagyon kilátástalan, hogy a kormány bármit is tegyen akár a bérek vagy körülmények javítására, akár a munkaterhek csökkentése érdekében. Sokuknak az az érzése – a Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett decemberi köznevelési konzultációt követően –, hogy a kormány még csak nem is érti, hogy mi is igazából a probléma, emellett pedig nem is igazán akar tenni semmit – tette hozzá a Kőbányai Szent László Gimnázium tanára.

Az informatika-matematika és filozófia szakos tanára felháborítónak nevezte, hogy a kormány olyan értékelési rendszert vezetne be, ami alapján az ember úgy kaphatna emelést, ha valaki más bérét csökkentik. Hogy mindenféle szempontokat keresnek, hogy mivel lehet valakitől elvenni, hogy azt a másiknak odaadják – fogalmazott.

Molnár Attila nem tartja fairnek, hogy például annak alapján tennének különbséget tanár és tanár között, hogy hány diákjuk megy OKTV-versenyre. Mint mondta, az ő diákjai elve nagyon felkészülten érkeznek, és sokuk vesz részt versenyeken, de ettől még nem tartja magát jobb tanárnak. Rámutatott: az az igazi munka, amikor az ember olyanokkal dolgozik, akik életükben nem láttak versenyt és onnan hozzák fel őket.

„Ezek a tanárok nem lesznek elismerve, és ez az, ami engem nagyon felháborít”

– hangsúlyozta.

A szaktanár mások mellett azt is elmondta, hogy a sztrájkot illetően mindig vannak olyan szülők, akik azt nem pártolják, de Kőbányai Szent László Gimnázium esetében úgy érzi, a többségben vannak a pártolók.

Sztrájk Csepelen is

A csepeli Vermes Miklós Általános Iskola tantestületéből 23-an kezdtek munkabeszüntetésbe hétfőn, a január 31-ig tartó országos pedagógussztrájk első napján. Az InfoRádiónak nyilatkozó matematika-történelem szakos Zoltán Lajos is így tett.

Elmondása szerint a munkahelyén már nincs 35 év alatti diplomás tanár és attól tart, ha ez így megy tovább, tíz év múlva elfogynak a szakképzett pedagógusok a rendszerből. Megjegyezte, hasonlóan sok tanulást igénylő szakmákban jóval többet lehet keresni, mint az oktatásban. Kollégáival együtt már ő is a pályaelhagyáson gondolkozik. (A teljes interjú alább hallgatható meg.)

A kormány január 1-jétől 20-ról 32 százalékra emelte a pedagógusok ágazati szakmai pótlékát. A Belügyminisztérium pedig csütörtökre összehívta a tanárok sztrájkbizottságát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×