Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
321.98
bux:
126972.23
2026. február 23. hétfő Alfréd
Diákok beszélgetnek egy folyosói szekrényben ülve a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium folyosóján a pedagógusok egész napos, országos sztrájkjának napján, 2016. április 20-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

PSZ a sztrájk első napjáról: már pengetik az érzelmi húrokat az intézményvezetők

Akár 1000 intézmény is csatlakozhatott a január 31-ig tartó pedagógussztrájk első napjához – közölte a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Gosztonyi Gábor szerint az igazán nagy megmozdulás január utolsó napjára várható, addig összesen tízezer sztrájkoló tanárra számít. A Kőbányai Szent László Gimnáziumban informatika-matematika és filozófia szakos tanára szerint, aki szintén részt vesz a munkabeszüntetésben, a pedagógustársadalomban sokan elfáradtak és kilátástalannak látják a helyzetüket.

Gosztonyi Gábor szerint mind a hatvan tankerületben biztos, hogy legalább egy, de inkább több intézményben volt sztrájk a hétfői napon. Tehát több százban, akár ezerben is mérhető azoknak az iskoláknak a száma, ahol sor került valamilyen megmozdulásra. Mint fogalmazott, ezúttal – nem megsértve az általános iskolákat – elsősorban a nagyobb települések középiskolái, főleg gimnáziumai álltak bele a felhívásba. Szegeden és Debrecenben például koordinált gimnáziumi megmozdulás zajlik, beosztva a hétre, hogy melyik intézményben melyik napon sztrájkoljanak többen, és Budapesten is nagy a „mozgolódás” – tette hozzá.

A PSZ-nél a legnagyobb részvétre január 31-én, a sztrájksorozat egyéves évfordulóján számítanak, bízva abban is, hogy a társadalmi szolidaritás egy fokkal feljebb lép, és mondjuk más ágazatok is kifejezik – sztrájkkal, vagy valamilyen egyéni akcióval – az oktatás iránti aggodalmukat. Gosztonyi Gábor megjegyezte: minden társszakszervezetüknek levelet küldtek, kérve, hogy erejükhöz mérten mérjék fel azt, hogy mivel tudnának kapcsolódni a jövő keddi eseményhez.

Több helyen is olvasni lehetett, hogy intézményvezetőket fenyegettek meg, hogy ellehetetlenítsék a munkabeszüntetést. Az alelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, a Pedagógus Szakszervezethez konkrétan ilyen információk nem érkeztek, de olyanokat ők is hallottak tanárok részéről, hogy

az intézményvezetők kvázi „érzelmi húrokat kezdtek pengetni”, hogy ne legyen túl nagy megmozdulás, mert akkor őket „állítják majd a szőnyeg szélére”.

Gosztonyi Gábor a folytatást illetően azt mondta, a héten még biztosan lesz új belépő intézmény, ezért a létszám hullámzó lesz, ettől függetlenül úgy véli, bőven tízezres nagyságrendben lehet mérni majd az egész hetes akcióban részt vevőknek a létszámát.

A tanárok szerint a kormány nem is igazán akar bármit is tenni

Molnár Attila szerint nagyon kilátástalan, hogy a kormány bármit is tegyen akár a bérek vagy körülmények javítására, akár a munkaterhek csökkentése érdekében. Sokuknak az az érzése – a Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett decemberi köznevelési konzultációt követően –, hogy a kormány még csak nem is érti, hogy mi is igazából a probléma, emellett pedig nem is igazán akar tenni semmit – tette hozzá a Kőbányai Szent László Gimnázium tanára.

Az informatika-matematika és filozófia szakos tanára felháborítónak nevezte, hogy a kormány olyan értékelési rendszert vezetne be, ami alapján az ember úgy kaphatna emelést, ha valaki más bérét csökkentik. Hogy mindenféle szempontokat keresnek, hogy mivel lehet valakitől elvenni, hogy azt a másiknak odaadják – fogalmazott.

Molnár Attila nem tartja fairnek, hogy például annak alapján tennének különbséget tanár és tanár között, hogy hány diákjuk megy OKTV-versenyre. Mint mondta, az ő diákjai elve nagyon felkészülten érkeznek, és sokuk vesz részt versenyeken, de ettől még nem tartja magát jobb tanárnak. Rámutatott: az az igazi munka, amikor az ember olyanokkal dolgozik, akik életükben nem láttak versenyt és onnan hozzák fel őket.

„Ezek a tanárok nem lesznek elismerve, és ez az, ami engem nagyon felháborít”

– hangsúlyozta.

A szaktanár mások mellett azt is elmondta, hogy a sztrájkot illetően mindig vannak olyan szülők, akik azt nem pártolják, de Kőbányai Szent László Gimnázium esetében úgy érzi, a többségben vannak a pártolók.

Sztrájk Csepelen is

A csepeli Vermes Miklós Általános Iskola tantestületéből 23-an kezdtek munkabeszüntetésbe hétfőn, a január 31-ig tartó országos pedagógussztrájk első napján. Az InfoRádiónak nyilatkozó matematika-történelem szakos Zoltán Lajos is így tett.

Elmondása szerint a munkahelyén már nincs 35 év alatti diplomás tanár és attól tart, ha ez így megy tovább, tíz év múlva elfogynak a szakképzett pedagógusok a rendszerből. Megjegyezte, hasonlóan sok tanulást igénylő szakmákban jóval többet lehet keresni, mint az oktatásban. Kollégáival együtt már ő is a pályaelhagyáson gondolkozik. (A teljes interjú alább hallgatható meg.)

A kormány január 1-jétől 20-ról 32 százalékra emelte a pedagógusok ágazati szakmai pótlékát. A Belügyminisztérium pedig csütörtökre összehívta a tanárok sztrájkbizottságát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×