A Wall Street Journalben megjelent cikk szerint egyre több európai főváros számol azzal, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, és NATO-tagállamokra támad, méghozzá egy éven belül. A Portfolio által összefoglalt írás a Kreml közelmúltbeli fenyegető nyilatkozataira utal, különösen a balti államok irányába.

A Kreml egyik ilyen állítása volt

• Lettországról, hogy onnan kezelnek Oroszországot támadó drónokat, Riga azonban hevesen tiltakozik a vád ellen
• hogy kénytelen lesz döntéshozatali központokat bombázni, értsen bármit is ezek alatt
• hogy van 8 olyan európai ország, ahol Ukrajnával közös drónprojektek vannak, ennek pedig „kiszámíthatatlan következményei lesznek”.

Litvániában a múlt héten kellett légiriadót elrendelni és az ország teljes vezetését óvóhelyekre menekíteni, miután a fővárostól pár tíz kilométerre lévő Fehéroroszország területéről pilóta nélküli gépek szálltak az ország légtere felé.

Katonai vezetők szerint a NATO egységét teszteli Oroszország baltikumi, svédországi vagy dániai provokációkkal, amelyekkel svéd kormányzati vélemények szerint Moszkva már egyre nagyobb kockázatot vállal.

Fenyegetettséget jelent eközben Donald Trump NATO-n belüli fellépése, hisz utalt már arra, hogy kilép a NATO-ból, illetve csökkentette egyes országokban az amerikai katonai jelenlétet. Az sem vigasztaló, hogy az energiakrízis épp Európának nem hasznos, és ennek talaján erősödnek „a szélsőjobboldali pártok”, amelyek az orosz energiaimport helyreállítását követelik, valamint Ukrajna támogatásának leállítását.

Az orosz stratégia változtatása mögött nyugati hírszerzési becslések mögött az állhat, hogy Oroszország havonta elveszít 35 ezer katonát, ennyit pedig nem tud pótolni általános mozgósítás nélkül, márpedig ezt el akarja kerülni, mert azzal beismerné, hogy nem áll nyerésre. Ha viszont az eszkaláció irányába lépne a Kreml, az indok lehetne az általános mozgósításra.

Ami valószínű, hogy egy hadgyakorlat keretében atomtölteteket telepített az orosz hadsereg Fehéroroszországba, ami szolgálhatja

1. a nukleáris zsarolást, illetve
2. a háború területi kiterjesztését

egyaránt. Mindkét esetben akár kedvezőbb feltételekkel fagyaszthatja be az ukrajnai háborút.

Német vélemények arra figyelmeztetnek, hogy ha Ukrajna ellen sem elég sikeres Oroszország, miért menne a NATO ellen, ám arra is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig sem félt a kockázatoktól.