A mérkőzést élőben tudósítottuk, ezt a cikk második felében visszaolvashatják.

A londoni gárda - melynek edzője, Oliver Glasner utolsó meccsén irányított a kispadról - története első európai kupadiadalát aratta, és a következő idényben az Európa-ligában indulhat. A találkozó egyetlen gólját Jean-Philippe Mateta szerezte az 51. percben.

A West Ham United és a Chelsea után a Crystal Palace a sorozat rövid, ötéves történetének harmadik londoni győztese.

Az angol csapatoknak ezzel megvan az esélyük arra, hogy minden európai trófeát a szigetországba vigyenek, hiszen múlt héten az Aston Villa nyerte az Európa-ligát, az Arsenal pedig szombaton Budapesten, a Puskás Arénában játssza a Bajnokok Ligája döntőjét a címvédő francia Paris Saint-Germain ellen.

Az első félidőben nem sok helyzetet láthatott a közönség, az első igazán nagy lehetőségre a ráadásig kellett várni, ekkor Mitchell öt méterről, teljesen tisztán fejelhetett, de cél tévesztett. A csapatok így gól nélküli állásnál vonulhattak pihenőre, a két együttes nem vállalt felesleges kockázatot, de a csata ettől függetlenül kemény volt.

Nem sokkal a fordulást követően megszerezte a vezetést az angol együttes, Mateta góljához kellett a spanyolok kapusának rossz mozdulata is, éppen az ellenfél támadójához ütötte a labdát.

Néhány perccel később kis híján megduplázta előnyét a londoni gárda, de Mato 23 méteres szabadrúgása után a labda a jobb kapufáról a balra csapódott, onnan pedig kifelé perdült. A spanyolokban érezhetően „benne volt az ütés”, Mateta pár pillanat múlva megint majdnem betalált.

A spanyolok játéka a hajrára ugyan feljavult, de igazán nagy lehetőséget nem tudtak kidolgozni az angol kapu előtt. A Palace szurkolói a gól után gyakorlatilag végig énekelve biztatták kedvenceiket, akik magabiztosan őrizték meg minimális előnyüket, és arattak így klubtörténeti sikert.

Az élő tudósítás

A két kezdő tizenegy. Ceystal Palace: D. Henderson - Riad, Lacroix, Canvot - Munoz, Wharton, Kamada, Mitchell, I. Sarr, Yeremy - Mateta. Rayo Vallecano: Batalla - Ratiu, Lejeune, Ciss, Pep Chavarria - Unai Lopez, Oscar, de Frutos, Isi, Alvaro - Alemao.

Az már korábban eldőlt, hogy Oliver Glasner, a klubtörténet legsikeresebb edzője, ezzel a mérkőzéssel búcsúzik a londoni csapattól.

Nagyszerű a hangulat, de némi meglepetésre vannak üres helyek – de lehet, hogy csak egyelőre.

Akár stílusbeli különbségnek is felfoghatjuk, hogy az első tíz percben 69 százalékban volt a Rayónál a labda,31 százalékban pedig a Palace-nál.

A 22. percben Yeremi jó helyzetben ugorhatott volna ki, de Ciss elütötte. Sárga lapot kapott a védő. Két őerccel később egy másik madridi, Isi is hasonló figyelmeztetést kapott.

A 35. perctől három percig állt a játék, miután Batalla jelezte, hogy valaki rosszul lett a tribünön. AZ orvosi ellátás után a beteget hordágyon elvitték, utána folytatódott a játék.

Az első félidő hosszabbításában óriási helyzetet hagyott ki a Palace. A jobbösszekötő helyéről küldött beadásra Mitchell remekül robbant be, de három-négy méterről a kapu mellé fejelt.

A fordulás utáni ötödik percben Batalla rossz helyre ütötte ki a labdát Adam Wharton távoli lövése után. Éppen Jean-Philippe Mateta lábára, aki hat lépésről a hálóba helyezett, 1–0.

Eldőlhetett volna a döntő, Yeremi Pino szabadrúgása után mindkét kapufát érintette a labdát.

Egy perccel később, újabb ziccernél, Batalla bravúrral hárította Mateta kísérletét.

A következő negyedórában a Rayo valamelyest feljött, de igazán nagy helyzete nem akadt. Ettől még reménykedhetett, a Palace a második félidő első negyedórájában elmulasztotta lezárni a meccset.

Ám az angolok 1–0-ra megnyerték a döntőt, s a Konferencia-liga 2026-os győztesei lettek.