Az Európai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottsága 2024. május 22-i, dublini ülésén döntött a 2026-os és 2027-es Bajnokok Ligája-döntők helyszínéről: Budapest kapta a 2026-os, Milánó pedig a 2027-es finálét. (Utóbbi később megváltozott, mivel a lombard város nem tudta garantálni, hogy a Giuseppe Meazza Stadion felújítási munkálatai elkészülnek a megfelelő időpontra. Az UEFA új pályázatot írt ki, amelyet Baku és Madrid versenyéből a spanyol főváros nyert meg. A 2027-es döntő helyszíne így a Metropolitano Stadion lesz.)

„Az UEFA a mai döntésével az MLSZ nemzetközi és rendezői munkáját ismerte el – mondta akkor Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, a szövetség honlapjának nyilatkozva. – Az európai szervezet értékelte, hogy az elmúlt években a magyar szövetség lépésről lépésre egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó események szervezése során bizonyította rátermettségét. A női BL-döntő, a korosztályos Európa-bajnokságok, a 2020-as Szuperkupa után sikeres volt a 2021-ben rendezett Eb, továbbá a tavalyi Európa-liga-döntő is. Ebben nagy szerepe volt a Puskás Arénának, illetve annak a háttérnek, amelyet a kormány biztosít az UEFA-események megszervezéséhez. A legrangosabb klublabdarúgó-mérkőzés budapesti megvalósításával az MLSZ újabb kitűzött stratégiai célját éri el. Azért fontos ez, mert a BL-döntő rendezése is hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban folytatódjon a labdarúgás fejlődése, és tovább növekedjen a népszerűsége.”

Az UEFA 2023. május 17-én megnyitotta a 2026-os és 2027-es BL-döntők pályázati eljárását; 2023. július 18-án megerősítette, hogy a BL-döntőre két érdeklődő van, Budapest (Puskás Aréna) és Milánó (San Siro); 2024. április 4-én a magyar kormány hivatalos garanciát vállalt; majd az UEFA végrehajtó bizottsága Dublinban Budapestet jelölte ki a 2026-os döntő helyszínéül.

A beszámolók szerint Budapest sikerének érdemi alapja három tényező együttese volt.

• Először: a Puskás Aréna már a pályázat pillanatában új, nagy kapacitású, UEFA IV. kategóriás stadion volt, amelyet kifejezetten BL- és EL-döntők rendezésére is alkalmasnak tervezett meg Skardelli György, illetve építettek meg.
• Másodszor: Magyarország és az MLSZ az előző években több UEFA-eseményt sikeresen lebonyolított, köztük a 2020-as UEFA Szuperkupát, a világjárvány miatt 2021-ben lejátszott EURO 2020 budapesti mérkőzéseit és a 2023-as Európa-liga-döntőt.
• Harmadszor: a magyar állam egyértelmű (explicit) kormánygaranciát adott, ami az ilyen pályázatoknál alapelem.

Az UEFA a nemzetközi kupadöntőkre vonatkozó pályázati szabályzata szerint az eljárás azzal indul, hogy az UEFA körlevélben felhívja a tagszövetségeket az érdeklődés bejelentésére; az érdeklődő szövetségnek a megfelelő érdeklődést deklaráló nyomtatványt kell a határidőig visszaküldenie; UEFA pedig ezután dönt a pályázói jogosultságról. A döntési eljárásról a jelenleg publikus UEFA-szabályok azt mondják, hogy az UEFA és az általa kijelölt szakértők írásos értékelő jelentéseket készítenek minden pályázatról.

A szabályok alapján az UEFA-adminisztráció készíti az értékelő jelentéseket, szükség esetén helyszíni látogatást és technikai egyeztetést tarthat, majd a végrehajtó bizottság szavazással kijelöli a házigazdát. A 2024. május 17-i UEFA-közlemény már előre jelezte is, hogy Dublinban napirenden lesznek a 2026-os és 2027-es klubdöntők rendezési kérdései.

A magyar oldalon a formális pályázó az MLSZ volt. Ezt a kormányhatározat is így fogalmazta meg: a kormány támogatta, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség pályázza meg a 2026-os, illetve 2027-es UEFA Bajnokok Ligája-döntőt. Különösen fontos, hogy az MLSZ 2024. évi szakmai beszámolója szerint a 2026-os BL-döntő pályázati anyagát – az előző évektől eltérően – nem külső partner készítette, hanem maga az MLSZ, és a dokumentum szakmai tartalma „elnyerte az UEFA tetszését”.

A magyar kormány szerepe nem csupán politikai támogatás volt, hanem formális garanciavállalás. A 1092/2024. (IV. 4.) Korm. határozat három érdemi elemet rögzített: támogatja az MLSZ pályázatát; vállalja a nemzetközi sportszervezet által megkívánt garanciát a sportról szóló 2004. évi I. törvény 50. § (3) bekezdés d) pontja alapján; és felhatalmazza a honvédelmi minisztert az UEFA által kötelezően előírt garanciavállaló nyilatkozatok és megállapodások aláírására.

Az MLSZ 2025. januári közleménye azt írta, hogy a hazai szervezői csoport munkájában az MLSZ mellett részt vesz a Nemzeti Sportügynökség, a Puskás Aréna üzemeltetőjeként, valamint a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ). Ez a forrás azért fontos, mert a pályázat világosan szétválasztja a sportszövetségi, stadionüzemeltetői és rendezvényszervezői szerepeket.

A pénzügyi és működési háttérben további két későbbi hivatalos jelzés is látszik. Egyrészt a Magyar Közlöny 1358/2025. (X. 9.) Korm. határozata a 2026-os BL-döntő szervezőjeként már kifejezetten az NRÜ Zrt.-t azonosítja, és legfeljebb 347 000 000 forint összegben meghatározza a szervezésben részt vevő szervezetek által biztosítható juttatásokhoz kapcsolódó adómentességi keretet, továbbá rendelkezik a buszsáv-használatra jogosult járművek kijelöléséről és matricázásáról. Másrészt az MLSZ 2026-os szakmai és pénzügyi tervének nyilvános kivonata külön soron tüntet fel „UEFA Bajnokok Ligája Döntő 2026 – Budapest: 888 736 536” összeget. A kettő együtt azt mutatja, hogy a kormányzati garancia után a szervezés finanszírozása és operatív támogatása is intézményesült.

A fővárosi és helyi közhatalmi szereplők a nyilvános forrásokban inkább a későbbi előkészítési szakaszban jelennek meg. Budapest Főváros egyik bizottsági dokumentumában 2025 őszén már külön napirendi pontként szerepelt a „2026 UEFA Bajnokok Ligája döntő kapcsán felmerülő közlekedési szolgáltatások biztosítása”, BKK-előkészítéssel, illetve a jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy „megállapodás formálódik” az esemény közlekedési kiszolgálásához kapcsolódóan.