Infostart.hu
eur:
373.19
usd:
340.09
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotón a Puskás Aréna 2019. szeptember 6-án. Az új létesítmény, amely a futballmérkőzések mellett többek között koncertek, világkongresszusok rendezésével a turizmust is növeli majd, a korábbi Népstadion helyén épült fel két és fél év alatt, részben hasznosítva annak elemeit. A Puskás Arénát a Magyarország-Uruguay barátságos mérkőzéssel avatják fel november 15-én.
Nyitókép: MTI/Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.

Miért éppen a Puskás Aréna?

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a korábbiakban felvázolta, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, sőt azt is, kik voltak a sorozat legsiekresebb magyar játékosai, edzői. Ezúttal arról lesz szó, miért éppen Budapest, miért éppn a Puskás Aréna?

Az Európai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottsága 2024. május 22-i, dublini ülésén döntött a 2026-os és 2027-es Bajnokok Ligája-döntők helyszínéről: Budapest kapta a 2026-os, Milánó pedig a 2027-es finálét. (Utóbbi később megváltozott, mivel a lombard város nem tudta garantálni, hogy a Giuseppe Meazza Stadion felújítási munkálatai elkészülnek a megfelelő időpontra. Az UEFA új pályázatot írt ki, amelyet Baku és Madrid versenyéből a spanyol főváros nyert meg. A 2027-es döntő helyszíne így a Metropolitano Stadion lesz.)

„Az UEFA a mai döntésével az MLSZ nemzetközi és rendezői munkáját ismerte el – mondta akkor Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, a szövetség honlapjának nyilatkozva. – Az európai szervezet értékelte, hogy az elmúlt években a magyar szövetség lépésről lépésre egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó események szervezése során bizonyította rátermettségét. A női BL-döntő, a korosztályos Európa-bajnokságok, a 2020-as Szuperkupa után sikeres volt a 2021-ben rendezett Eb, továbbá a tavalyi Európa-liga-döntő is. Ebben nagy szerepe volt a Puskás Arénának, illetve annak a háttérnek, amelyet a kormány biztosít az UEFA-események megszervezéséhez. A legrangosabb klublabdarúgó-mérkőzés budapesti megvalósításával az MLSZ újabb kitűzött stratégiai célját éri el. Azért fontos ez, mert a BL-döntő rendezése is hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban folytatódjon a labdarúgás fejlődése, és tovább növekedjen a népszerűsége.”

Az UEFA 2023. május 17-én megnyitotta a 2026-os és 2027-es BL-döntők pályázati eljárását; 2023. július 18-án megerősítette, hogy a BL-döntőre két érdeklődő van, Budapest (Puskás Aréna) és Milánó (San Siro); 2024. április 4-én a magyar kormány hivatalos garanciát vállalt; majd az UEFA végrehajtó bizottsága Dublinban Budapestet jelölte ki a 2026-os döntő helyszínéül.

A beszámolók szerint Budapest sikerének érdemi alapja három tényező együttese volt.

  • Először: a Puskás Aréna már a pályázat pillanatában új, nagy kapacitású, UEFA IV. kategóriás stadion volt, amelyet kifejezetten BL- és EL-döntők rendezésére is alkalmasnak tervezett meg Skardelli György, illetve építettek meg.
  • Másodszor: Magyarország és az MLSZ az előző években több UEFA-eseményt sikeresen lebonyolított, köztük a 2020-as UEFA Szuperkupát, a világjárvány miatt 2021-ben lejátszott EURO 2020 budapesti mérkőzéseit és a 2023-as Európa-liga-döntőt.
  • Harmadszor: a magyar állam egyértelmű (explicit) kormánygaranciát adott, ami az ilyen pályázatoknál alapelem.

Az UEFA a nemzetközi kupadöntőkre vonatkozó pályázati szabályzata szerint az eljárás azzal indul, hogy az UEFA körlevélben felhívja a tagszövetségeket az érdeklődés bejelentésére; az érdeklődő szövetségnek a megfelelő érdeklődést deklaráló nyomtatványt kell a határidőig visszaküldenie; UEFA pedig ezután dönt a pályázói jogosultságról. A döntési eljárásról a jelenleg publikus UEFA-szabályok azt mondják, hogy az UEFA és az általa kijelölt szakértők írásos értékelő jelentéseket készítenek minden pályázatról.

A szabályok alapján az UEFA-adminisztráció készíti az értékelő jelentéseket, szükség esetén helyszíni látogatást és technikai egyeztetést tarthat, majd a végrehajtó bizottság szavazással kijelöli a házigazdát. A 2024. május 17-i UEFA-közlemény már előre jelezte is, hogy Dublinban napirenden lesznek a 2026-os és 2027-es klubdöntők rendezési kérdései.

A magyar oldalon a formális pályázó az MLSZ volt. Ezt a kormányhatározat is így fogalmazta meg: a kormány támogatta, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség pályázza meg a 2026-os, illetve 2027-es UEFA Bajnokok Ligája-döntőt. Különösen fontos, hogy az MLSZ 2024. évi szakmai beszámolója szerint a 2026-os BL-döntő pályázati anyagát – az előző évektől eltérően – nem külső partner készítette, hanem maga az MLSZ, és a dokumentum szakmai tartalma „elnyerte az UEFA tetszését”.

A magyar kormány szerepe nem csupán politikai támogatás volt, hanem formális garanciavállalás. A 1092/2024. (IV. 4.) Korm. határozat három érdemi elemet rögzített: támogatja az MLSZ pályázatát; vállalja a nemzetközi sportszervezet által megkívánt garanciát a sportról szóló 2004. évi I. törvény 50. § (3) bekezdés d) pontja alapján; és felhatalmazza a honvédelmi minisztert az UEFA által kötelezően előírt garanciavállaló nyilatkozatok és megállapodások aláírására.

Az MLSZ 2025. januári közleménye azt írta, hogy a hazai szervezői csoport munkájában az MLSZ mellett részt vesz a Nemzeti Sportügynökség, a Puskás Aréna üzemeltetőjeként, valamint a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ). Ez a forrás azért fontos, mert a pályázat világosan szétválasztja a sportszövetségi, stadionüzemeltetői és rendezvényszervezői szerepeket.

A pénzügyi és működési háttérben további két későbbi hivatalos jelzés is látszik. Egyrészt a Magyar Közlöny 1358/2025. (X. 9.) Korm. határozata a 2026-os BL-döntő szervezőjeként már kifejezetten az NRÜ Zrt.-t azonosítja, és legfeljebb 347 000 000 forint összegben meghatározza a szervezésben részt vevő szervezetek által biztosítható juttatásokhoz kapcsolódó adómentességi keretet, továbbá rendelkezik a buszsáv-használatra jogosult járművek kijelöléséről és matricázásáról. Másrészt az MLSZ 2026-os szakmai és pénzügyi tervének nyilvános kivonata külön soron tüntet fel „UEFA Bajnokok Ligája Döntő 2026 – Budapest: 888 736 536” összeget. A kettő együtt azt mutatja, hogy a kormányzati garancia után a szervezés finanszírozása és operatív támogatása is intézményesült.

A fővárosi és helyi közhatalmi szereplők a nyilvános forrásokban inkább a későbbi előkészítési szakaszban jelennek meg. Budapest Főváros egyik bizottsági dokumentumában 2025 őszén már külön napirendi pontként szerepelt a „2026 UEFA Bajnokok Ligája döntő kapcsán felmerülő közlekedési szolgáltatások biztosítása”, BKK-előkészítéssel, illetve a jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy „megállapodás formálódik” az esemény közlekedési kiszolgálásához kapcsolódóan.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×