A magyar munkaerőpiac helyzete, a bérek felzárkóztatása, a munkavállalói jogok érvényesülése, a munkaerőhiány kezelése, az érdekegyeztetés új alapokra helyezése, valamint a közszféra és a versenyszféra munkajogi problémái olyan súlyú kérdések, amelyek önálló, erős és szakmailag felkészült kormányzati felelőst igényelnek – hívta fel a figyelmet szerdán publikált nyílt levelében a Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).

Azt írták, aggodalommal vették tudomásul, hogy az új kormányzati struktúrában egyelőre nem látható önálló, kifejezetten foglalkoztatáspolitikáért és munkaügyekért felelős államtitkár.

A Munkástanácsok és a SZEF ezért azt kérik, hogy rövid időn belül egy kifejezetten erős mandátummal rendelkező foglalkoztatáspolitikai szakállamtitkárság épüljön fel, amely megfelelő felhatalmazást kap a munkaerőpiaci folyamatok, a munkajogi szabályozás, a bérpolitikai kérdések és az érdekegyeztetés koordinálására. Ennek a szakállamtitkárságnak alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a versenyszféra és a közszféra munkajogi szabályait egységes szemléletben, a munkavállalói jogok tiszteletben tartásával és a szociális párbeszéd intézményeinek bevonásával kezelje.

Az érdekképviseletek meggyőződése, hogy a foglalkoztatáspolitika nem pusztán gazdasági, szociális vagy közigazgatási részterület. A munka világának szabályai közvetlenül érintik a magyar családok megélhetését, a vállalkozások működését, a közszolgáltatások minőségét és az ország versenyképességét.

Álláspontjuk szerint hibás irány lenne, ha e terület széttagoltan, több tárca között megosztva, világos politikai és szakmai felelősség nélkül működne.

Különösen fontosnak tartják, hogy a kormányzaton belül legyen olyan erős szakmai központ, amely nemcsak a versenyszféra munkaügyi kérdéseivel foglalkozik, hanem képes összehangolni a közszférára vonatkozó munkajogi szabályozást is. A közalkalmazotti, köztisztviselői, egészségügyi, oktatási, rendvédelmi és más, immár két tucatnyi közszolgálati jogviszony szabályozása sokszor átláthatatlanul széttagolt és a munkavállalói érdekvédelem, jogérvényesítés szempontjából is komoly kihívásokat hordoz. Bíznak abban, hogy a jelenlegi hiány nem végleges kormányzati döntést, hanem csak átmeneti szervezeti állapotot tükröz – fogalmaztak a levélben.

Mint hozzátették, a Munkástanácsok és a SZEF készen áll a konstruktív együttműködésre, de egyértelművé teszik: a munkavállalók érdekeit érintő döntések ugyan megszülethetnek a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonása nélkül, de ennek negatív következményei is jól ismertek.