eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Suella Braverman belügyminiszter kabinetülésre érkezik a brit kormányfői rezidenciára Londonban 2022. október 18-án. Liz Truss brit miniszterelnök az előző napon elnézést kért az elmúlt hetek kormányzati hibáiért, ugyankkor kijelentette, hogy sikerült kijavítani az elkövetett hibákat, és nem mond le hivataláról. A szeptember 6-án alakult Truss-kormány új pénzügyminisztere, Jeremy Hunt visszavonta elődje csaknem összes, még érvényben volt adócsökkentési intézkedését.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

A brit belügyminiszter botránya Liz Truss után Rishi Sunakon is csattant

Bizalmas kormányzati iratok repkedtek, ismét a korábban már lemondott Suella Braverman szabálytalanságai kerültek napvilágra.

Féltucatnyi bizalmas kormányzati iratot továbbított a kormány zárt e-mail-szervereiről személyes e-mail-címére az elmúlt hetekben Suella Braverman brit belügyminiszter. Az ügyben, amely Rishi Sunak miniszterelnök kormányának első komolyabb belpolitikai botrányává kezd fajulni, Braverman hétfőn küldött részletes beszámolót a londoni alsóház belügyi bizottságának.

A bizottság elnökéhez, Diana Johnsonhoz intézett levelében azt írta: szeptember 6. és október 19. között hat alkalommal továbbított kormányzati e-mail-címéről saját, jórészt mobiltelefonon használt e-mailjére hivatalos dokumentumokat.

Braverman hangsúlyozta: a szóban forgó iratok egyike sem érintett nemzetbiztonsági, hírszerzési vagy kiberbiztonsági kérdéseket, így a dokumentumok nem jelentettek veszélyt a nemzetbiztonságra. A saját e-mailjére továbbított csatolmányok nem tartalmaztak titkos vagy szigorúan titkos besorolású iratokat.

A belügyminiszter egy hasonló ügyre hivatkozva az előző miniszterelnök, Liz Truss kormányzásának utolsó napján lemondott. Névleg azzal indokolta október 19-én bejelentett távozását, hogy személyes e-mailjéről küldött át egy hivatalos, még nem publikált szakpolitikai dokumentumot az egyik alsóházi képviselőnek, akinek nem volt betekintési joga az adott bizalmas iratba.

Braverman ugyanakkor éppen erre az indokra felépítve erőteljes bírálatokat is megfogalmazott Liz Truss kormányának politikájával szemben, alig burkoltan számon kérve, hogy az akkori miniszterelnök nem nézett szembe a korábbi pénzügyminiszter által szeptember végén bejelentett, súlyos piaci felfordulással járó adócsökkentési program következményeivel. Suella Braverman abban a levélben azt írta: a kormány működésének alapja az, hogy vállalják a felelősséget mindazok, akik hibát követnek el.

Liz Truss másnap lemondott a Konzervatív Párt vezetői tisztségéről, és ezzel kormányfői megbízatása is megszűnt.

Az utódjául megválasztott új miniszterelnök, Rishi Sunak azonban ismét kinevezte belügyminiszterré Bravermant. Sunakot ezért komoly bírálatok érték a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának egyes tagjai részéről, akik szerint továbbra is vannak nyitott kérdések Braverman szakmai tevékenységével - egyebek mellett a bevándorlási szabályozás egyre nyilvánvalóbb zavaraival - kapcsolatban.

Éppen hétfőre éleződött ki a vita a délkelet-angliai Manston közelében működő, menedékkérők elszállásolására használt tábor körülményeiről. Sir Roger Gale, a térség egyik alsóházi képviselője hétfői nyilatkozatában a létesítményt túlzsúfoltnak, a táborban uralkodó viszonyokat "teljesen elfogadhatatlannak" minősítette, különös tekintettel arra, hogy a központban gyerekek is vannak. A képviselő szerint nem kizárható, hogy a kialakult helyzetet "szándékosan idézték elő".

A táborban, amelyet 1600 ember befogadására terveztek, jelenleg hozzávetőleg négyezren tartózkodnak.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×