eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Rendőrök Bécs belvárosában 2020. november 3-án, miután előző este lövöldözés történt a Seitenstettengasse utcai zsinagóga közelében. Az imaházban ekkor nem voltak emberek, így egyelőre nem tudni, hogy ez volt-e a célpont. A merényletnek három ártatlan halálos áldozata van, két arra járó férfi és egy nő. A merénylő, akit a rendőrök lelőttek, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szimpatizánsa volt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Szakértő: a radikális iszlám nem válogat, Magyarország is potenciális célpont

A bécsi terrortámadás után érdemben nem nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, ugyanakkor hazánk, mint EU-s és NATO-tagország az iszlám radikalizmus célpontja – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorban Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója pedig arra is kitért, mik a radikalizálódás állomásai.

Horváth József szerint a távolság indifferens, vagyis az, hogy Bécsben, vagy éppenséggel Párizsban, Drezdában, esetleg Nizzában történik egy terrorcselekmény, az a Magyarországot érintő fenyegetettség mértékét érdemben nem befolyásolja. Hiszen, bár valóban 70 kilométerre a magyar határtól történt a bécsi merénylet, a Terrorelhárítási Központ azonnal lezárta és megerősítette az átkelőket.

Ami igazából fontos a magyar biztonság szempontjából – tette hozzá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója –, hogy lehetnek-e olyan kötődései egy ilyen cselekménynek, amik az ország vonatkozásában számottevőek. A bécsi támadás esetében például ismert, hogy az akciót elkövető fiatalember Szlovákiában próbált meg lőszerhez jutni. Vagyis a schengeni határok azok, amelyek biztonsági szempontból figyelmet érdemelnek, illetve különösebb kockázatot jelentenek, tekintve, hogy Európa olyan kis földrész, hogy 10–12 óra alatt beautózható.

Magyarország ugyanakkor abból a szempontból célpont, hogy egyfelől uniós, másrészt NATO-tagország.

Az Iszlám Állam ebből a szempontból ugyanis Európát, és az Európai Uniót még inkább úgy kezeli, mint a „keresztesek földje”, mint ami ellenség és az iszlámmal hadban áll. Vagyis Magyarország ugyanolyan potenciális célpontja az iszlám radikális szervezeteinek, mint bármely más uniós tagország – tette hozzá.

A fogékonyságtól az elkövetésig

A radikalizálódást feltárt folyamata négy fázisból áll, ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

  • Az első fázis, a titkosszolgálatok és a elemző szervek megfogalmazásában, amikor egy radikalizálódásra fogékony személy kapcsolatba lép egy radikalizáló személlyel, vagy egy olyan csoporttal, ahol ez az illető jelen van.
  • A második lépés, amikor a radikalizálódás útjára lépett személy viselkedése fokozatosan megváltozik. Ha muszlim, akkor a vallási szokásai, minden szabályt rigorózusan betart, illetve egy nem muszlim esetében – az iszlám terminológiája szerint – „betérő” lesz, és külső jeleit kezdi adni a vallásváltoztatásnak.
  • A harmadik fázis, amikor az illető társas élete leszűkül, és csak a hasonló gondolkodású egyénekkel hajlandó kapcsolatot tartani. A családhoz, barátokhoz fűződő kötelékek elgyengülnek, a szálak megszakadnak, tehát egyre izoláltabb élet kezd élni.
  • Végül a negyedik lépés során, ez az elkövetés előtti időszakra jellemző, egy alternatív erkölcsi világkép alakul ki a radikalizálódó személynél. Egyre több erőszakos tartalmat tekint meg, elsősorban az interneten: például lefejezéseket, vagy bármilyen véres harci jeleneteket

– magyarázta Speidl Bianka. Egy francia tanulmány szerint, amely több száz esetet dolgozott föl, előfordult, hogy az elkövetők több ezer erőszakos tartalmat tekintettek meg a leleplezésük előtt.

Vagyis a magatartás megváltozása egy nagyon erős jel, ami miatt nagy szerepe kellene hogy legyen a tanároknak és az oktatási intézményeknek, illetve alapvetően az egész társadalomnak és a szociális ellátórendszernek, hogy felismerje és jelentse a változásokat, másfelől az erőszakos tartalmakat közlő internetes források felhasználóinak a beazonosítása – tette hozzá a szakértő. Tehát valamiféle technológiai megoldásra lenne szükség a humán közeg érzékenyítésével párhuzamosan, hogy megfelelő időben tudják kiszűrni azokat az egyéneket, akik visszafordíthatatlanul a radikalizáció útjára léptek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 12:10
×
×
×
×