A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé.

Négy parlamenti ellenzéki frakció - az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd - közös sajtótájékoztatón tiltakozott a törvénycsomag elfogadása után.

A szocialista Hiller István a művészeti szabadság és a kulturális autonómia csorbításáról beszélt. Az Országgyűlés alelnöke, aki a törvény tárgyalásának módját méltánytalannak nevezte, úgy fogalmazott: a magyar kulturális élet fontos részleteit szabályozó törvény vitáját az este sötétjébe dugták el. Ebben van valami stílusos, mert a jogszabály "elég sötét" - értékelt.

Hiller István cinikusnak tartja azt a kormányzati érvelést, hogy amelyik önkormányzat akarja, az tartson fent maga színházat. A kabinet az elmúlt években nehézzé tette a nagyvárosok, leginkább a főváros anyagi helyzetét, ezért egyetlen önkormányzat sem képes önmaga fenntartani színházakat - hívta fel a figyelmet. Az ellenzék sem részleteiben, sem egészében nem fogadja el a törvényt - közölte. Hozzátette, a javaslatról minden elmond, hogy a beterjesztése és a végszavazás között alig több mint két nap, mintegy ötven óra telt el.

A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály - a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról - meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

• Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához.
• A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.
• Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja.
• Az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén - a határozat közzétételétől számított 30 napon belül - a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről.
• A megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát. A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza - ideértve a vezetői kinevezés módját is - az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

Az előterjesztő célja a fenntartói felelősség elvének érvényre juttatása az előadó-művészeti szférában - hangzott el az indítvány parlamenti vitájában.

Párbeszédes, MSZP-s és DK-s képviselők a szavazás alatt tiltakozásul felálltak, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé.

Júliustól egységes társadalombiztosítási járulék lesz

Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

A parlament 112 igen, 20 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt.

Könnyebbé válik a gyerekek, a nehezen mozgó betegek e-receptjeinek kiváltása

Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 17 tartózkodás mellett módosított egyes egészségügyi tárgyú törvényeket jogharmonizációs céllal a kormány kezdeményezésére.

2020. január l-jétől lehetőség lesz arra, hogy a kiskorú gyermekek, nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegek e-receptjeit ne csak papír alapú felírási igazolás alapján válthassák ki a hozzátartozók, hanem az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér képviseleti jogosultsági rendszerén keresztül intézzék a meghatalmazást.

Így a törvényes képviselő az EESZT állampolgári portál szolgáltatásait is elérheti. A meghatalmazás és a törvényes képviselet rögzítése bármely kormányablakban kérhető lesz, és a lakossági portálon online is rögzíthetővé válik.

Módosultak az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásra vonatkozó szabályok is, így jövőre a betegek akkor is megkapják a gyógyszereket, ha a készítmény engedéllyel már rendelkezik, de kereskedelmi forgalomba még nem került az Európai Unióban.

Januártól egységes, országos nyilvántartást vezetnek majd a véradásból kizárt donorokról és a plazmadonációk számáról.

A képviselők megteremtették a ritka betegségek populációs adatgyűjtésének országos bevezetését lehetővé tevő jogi hátteret, valamint új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogharmonizációs módosításokat is elfogadtak.

Módosult a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény

Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását, amely pontosítja a kutatás-fejlesztési és az innovációs szakpolitikát alakító állami szereplők feladat- és hatásköreit, illetve együttműködésük kereteit.

Törvényi szinten jelenik meg a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének kutatási, fejlesztési és innovációs ügyekben való felelőssége, feladat- és hatásköre.

A hivatal jogállását törvény helyett kormányrendeletben határozzák meg.

Lehetőséget kap a kormány, hogy a felügyelete alá tartozó szervek körében új, a hatályoshoz képest eltérő ellenőrzési rendszert alakítson ki.

Pontosították az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, az innováció, a kísérleti fejlesztés a kutatás-fejlesztési és innovációs program fogalmát, valamint újként vezették be a kutatási infrastruktúrát és a kutató-tudásközvetítő szervezetet, valamint a technológia- és a tudástranszfert. Módosulnak a pályázatokkal és az azok értékelésével kapcsolatos szabályok is.