eur:
408.12
usd:
375.15
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 3-án.
Nyitókép: MTI / Kovács Attila

Már ma dönthet az Országgyűlés a lakás-takarékpénztárakról

A lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetése mellett ma dönthet a parlament a Sargentini-jelentés ellenében benyújtott kormánypárti határozati javaslatról is.

A lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatásának megtartása mellett érveltek ellenzéki képviselők a támogatás kivezetéséről szóló előterjesztés hétfő esti vitájában, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. A kormánypártiak arra mutattak rá, hogy a megtakarítási lehetőség megmarad, a változtatás célja csupán az, hogy a pénzintézetek ne tehessenek szert extraprofitra.

Varga László (MSZP) bizottsági alelnök

az előterjesztés visszavonását javasolta.

Más képviselőkhöz hasonlóan bírálta, hogy a hétfőn benyújtott előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, így arról már kedden szavazhatnak. Rámutatott: a lakáselőtakarékosság lehetőségével a legkevesebbet keresők is élni tudtak, ezért ha volt is hibája a konstrukciónak, azokat kellett volna orvosolni a kivezetése helyett.

Hegedűs Lorántné, a testület jobbikos alelnöke a kisemberek konstrukciójának nevezte a lakáskasszát. Szerinte is le kellene venni a Ház napirendjéről a javaslatot, az ugyanis hatalmas károkat okoz majd a társadalomban. Vitatta a kezdeményezés indoklását, miszerint luxusberuházásokra fordították volna az emberek az állami támogatást. Közölte:

úszómedencére nem tíz évig, havi 20 ezer forintokkal spórolnak az emberek.

Nem szűnik meg semmi - hangsúlyozta Balla György (Fidesz) -, minden élő szerződés olyan feltételekkel fut tovább, mint eddig, csupán újakat nem lehet kötni a jelenlegi feltételekkel. Az így felszabadult forrásokat az otthonteremtésre kívánja fordítani a kormányzat.

Szerinte az eddigi konstrukcióval nem a kisemberek jártak a legjobban, hanem az extraprofitra szert tevő pénztárak, amelyek a megtakarítások után 0 forintnyi kamatot fizettek.

Csupán elvették a pénzt, forgatták azt, a hasznot zsebre tették és csak az állami támogatást fizették ki. Ezek a pénzintézetek tíz év alatt mintegy 60 milliárd forintnyi extraprofitot raktak zsebre - fogalmazott a fideszes képviselő.

A lakáslottót is szóba hozták

Pintér Tamás (Jobbik) diszkriminatívnak, korrupciógyanúsnak és életellenesnek ítélte a javaslatot. A támogatásból kiszorulnak azok, akik nem jogosultak a családi otthonteremtési kedvezményre, akadályt állítanak egy szolgáltató előnyös helyzete elé, és "eltakarítják a konkurenciát" a Rogán Antal (Fidesz) által előterjesztett "lakáslottó" elől, emellett több ezer pénzintézeti dolgozó veszítheti el az állását a jövőben - fejtette ki.

Vejkey Imre (KDNP) megismételte: a konstrukció fennmarad.

Ha a megszüntetés miatt csődbe mehetnek a szolgáltatók, a már most takarékoskodók megtakarítása is veszélybe kerülhet - vélte a jobbikos Szilágyi György. Bánki Erik kicsivel később kijelentette: nem fog összedőlni a piac, hiszen a forgalmazóknak szigorú tőkekövetelményeknek kellett megfelelniük. Az ügyfeleket emellett az országos betétbiztosítási alap is védi.

Leszögezte azt is: a kormány az ígéretéhez híven kidolgozza azokat a lakástámogatási konstrukciókat, amelyekre az ezután megspórolt támogatásokat fordítja.

Szavaznak a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatról is

Az Európai Parlament által elfogadott – a magyarországi jogállamiság torzulását kifogásoló – Sargentini-jelentés nyomán benyújtott kormánypárti határozati javaslat felszólítaná a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és utasítsa vissza a – Fidesz értelmezésében – Magyarország elleni valótlan vádakat, továbbá lépjen fel jogi úton a – szintén kormánypárti narratíva értelmében – csalással elfogadott dokumentummal szemben.

A határozat hétfői záróvitájában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ideológiai fércműnek nevezte a Sargentini-jelentést.

"Hogyha a jelentés pontjai közül levesszük az ordas hazugságokat, a folyamatban lévő ügyeket, az ideológiai elvárásokat, amiknek semmi közük a jogállamisághoz, akkor csak egyetlenegy valós és éles ütközési pont marad, ez pedig a bevándorlás ügye. Emlékeztetőül: hogyha a jelentés tartalmát nézzük, akkor azért támadnak minket, mert nem fogadtunk be elég bevándorlót".

Az ellenzék szerint a kormány a kockázat

A jobbikos Mirkóczki Ádám viszont úgy látta, hogy nem a Sargentini-jelentés jelent kockázatot Magyarországra, hanem a kormány politikája.

"Konkrétan a független intézmények párt általi megszállása, a magyar média-viszonyrendszer tarthatatlan állapota, a mérhetetlen korrupció a gond. Hadd ne soroljam azokat az alkotmányos, normális értelemben vett alapelveket, amelyeknek egy ilyen országban, amely az EU tagja, működnie kellene – de nem működnek, csak papíron léteznek".

A szocialista Harangozó Tamás maga is úgy vélte, hogy a jelentés nem a bevándorlásról, hanem a magyar lakosság jogfosztásáról és a korrupcióról szól.

"Meggyőződésem, hogy a Fidesz azért megy ennyire szembe ezzel a jelentéssel, ekkora erővel, mert pontosan tudja, hogy az Európai Unió saját szabályai, például az Európai Ügyészség játékszabályainak bevezetése után nem tehetné meg azt a mérhetetlen korrupciót és lopást, ami Magyarországon ma látszik."

A DK-s Arató Gergely úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok nem tudják megvédeni álláspontjukat a jogállamiságról szóló vitában, ezért tesznek hamis állításokat a Sargentini-jelentésről. Az LMP-s Ungár Péter szerint ha valóban a kormány bevándorlási politikájával volna probléma, akkor nem csak Magyarország esetében készült volna ilyen jelentés, a párbeszédes Tordai Bence pedig színvonaltalan, hitvány és igénytelen dokumentumnak nevezte a kormánypárti előterjesztést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 06:50
×
×
×
×