Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Tarolnak a magyarok az elitegyetemes jelentkezéseknél

Tarolnak a magyarok az elitegyetemes jelentkezéseknél

A világ legjobb felsőoktatási intézményei közül az oxfordi és a cambridge-i egyetemre Kelet-Közép-Európából az elmúlt 3 év alatt már Magyarországról került be a legtöbb diák, összesen 137-en, derült ki a Milestone Intézet kutatásából.

Greskovits György, az intézet oktatási programvezetője az InfoRádióban elmondta, a magyar diákok mindig az élmezőnyben voltak, de 2015-ben kerültek az élre.

Magyarországról többen tanulnak az előbb említett elitegyetemeken, mint ahányan Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából jutottak be összesen.

A magyarok sikeraránya is kiváló, mert a jelentkező magyar diákok 26 százaléka tudott bekerülni az oxfordi és a cambridge-i intézménybe. 2018-ban a Milestone Intézetből 33-an kerültek be az elitegyetemekre.

A magyar tanulók körében a szigetország egyetem szakjai közül idén a társadalomtudomány, a természettudomány, a matematika volt a legnépszerűbb, illetve a kevésbé népszerűbbek közé tartozik a humán és a bölcsész terület. Ez a magyar oktatás adottságait is tükrözi.

Greskovits György elmondta, az elitegyetemekre bekerült diákoknak a 2/3-a a legjobb 10 középiskolából érkezett. Budapestről

  • a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból,
  • a ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumból,
  • illetve az Eötvös József Gimnáziumból.

A bekerült diákok 1/3-a pedig vidéki iskolákból, így például a veszprémi Lovassy László Gimnáziumból került ki - innen ráadásul az orvosképzésbe került be valaki, ami rendkívül ritka. A programvezető kiemelte,

nem csak a legjobb középiskolákból érkező diákok kerültek be a legjobb egyetemekre,

ezért is érdemes lenne jobban odafigyelni a magyar oktatásban rejlő potenciálra.

A 2010-ben alapított budapesti Milestone Intézet célja, hogy külföldi tanulmányi pályájukon elindítsa, majd hazahozza a tehetséges magyar diákokat.

Az intézet ehhez egy személyre szabott, négyéves mentorprogramot alakított ki, amelyre felvételivel lehet bekerülni. 

A diákok legkorábban a középiskola 9. évfolyamán csatlakozhatnak a programhoz. A költéstérítéses és kizárólag angol nyelven zajló oktatási programot a diákok középiskolai tanulmányaik mellett végzik, amelynek során rendszeresen kapcsolatot tartanak a mentorukkal és a programban résztvevő többi diákkal is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×