Infostart.hu
eur:
364.66
usd:
325.68
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Tarr Béla

Örök nyugalomra helyezték Tarr Bélát

Családtagok, pályatársak és tisztelők jelenlétében kísérték utolsó útjára Tarr Bélát 2026. február 6-án a Fiumei úti temetőben. A méltóságteljes szertartáson sokan megjelentek azok közül, akik az elmúlt évtizedekben kollégaként, barátként vagy nézőként ismerték a világhírű rendezőt.

Több százan, családja, barátai, pályatársai, tanítványai és tisztelői kísérték utolsó útjára Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőt pénteken a Fiumei úti sírkertben.

Szinetár Miklós rendező egykori tanítványától búcsúzva kiemelte: Tarr Bélát „a sors, az ember, az arc, a társadalom érdekelte, és nem az, hogy a kamera hova tud bebújni, holott akkor ez volt a kötelező divat”.

Visszaemlékezett első találkozásukra, a felvételire a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelyen kérdésére Tarr Béla azt válaszolta, hogy Fehér György III. Richárd című alkotása tette rá a legmélyebb benyomást az utóbbi időben, mert „az emberi arcon ábrázolta a világtörténelmet”.

Felidézte, hogy Einstein szerint a tömeg átváltoztatható energiává, „ebből lett az atombomba”. Tarr filmjeiben a nyomasztó hétköznapok tömege, az elviselhetetlen monotónia tömege egy ponton túl átváltozik energiává – fogalmazott, hozzátéve, hogy „a film beszív, magával ragad és elsöpör”.

A nagy varázslata Tarr Bélának, hogy elfelejtjük, hogy filmet nézünk színészekkel, helyette embereket, sorsokat, arcokat, társadalmat látunk – hangsúlyozta Szinetár Miklós.

Karácsony Gergely főpolgármester elvitte a temetésre a rendezőnek tavaly odaítélt Budapest díszpolgára címmel járó oklevelet és emlékérmet is, amelyet Tarr Béla már nem tudott átvenni. „A szabadság és az emberi méltóság ügyének makacs képviselete kötelessége annak a városnak, aminek Tarr Béla a díszpolgára, azért is, mert Tarr Béla a díszpolgára” – jelentette ki a politikus.

„Nem hittél a tanításban, mégis sokan voltunk a tanítványaid: nem azért, mert ugyanúgy akartunk filmet csinálni, hanem mert osztoztunk a világlátásodban, az erkölcsi mércédben és abban, hogy miért kell filmet csinálni egyáltalán” – mondta Vermes Dorka filmrendező, forgatókönyvíró, Tarr Béla egykori tanítványa.

Hozzátette: Tarr Béla nem szerette az illúziókat, felpuhítani vagy letompítani a valóságot csak azért, hogy az elviselhetőbb legyen. Filmjeit ezért gyakran nyomasztónak vagy pesszimistának kategorizálták, és kevesen vették észre, hogy milyen sok humor van bennük.

Iványi Gábor lelkész azt mondta, ha valamit akart Tarr Béla, akkor az két dolog: hogy a másik ember arcán Isten arcát fedezzük fel, és hogy „tükröztessük a láthatatlant”.

A temetésen Tarr Béla filmkészítő alkotótársai, barátai és tanítványai közül beszédet mondott még Kelemen Fred, Marshall Patrick és Ladányi Jákob, Olasz Renátó színész-rendező pedig felolvasta Tarr Béla az Európai Filmakadémia életműdíjának átvételekor mondott beszédét.

A búcsúzók között volt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, valamint Enyedi Ildikó, Szabó Simon, Reisz Gábor, Bernáth Szilárd, Breier Ádám és Salamon András filmkészítők is.

A Sátántangó és a Werckmeister harmóniák alkotója 70 éves korában, január 6-án hunyt el.

Budapest, 2026. február 6.
Iványi Gábor metodista lelkész (elöl, k), Hranitzky Ágnes filmvágó és rendezõ (b4), Krasznahorkai László Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író (b5), mögöttük hátul Karácsony Gergely fõpolgármester Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezõ, Budapest díszpolgárának temetésén a Fiumei úti sírkertben 2026. február 6-án. A Sátántangó és a Werckmeister harmóniák alkotója 70 éves korában, január 6-án hunyt el.
MTI/Bruzák Noémi
Iványi Gábor metodista lelkész (elöl, k), Hranitzky Ágnes filmvágó és rendezõ (b4), Krasznahorkai László Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író (b5), mögöttük hátul Karácsony Gergely fõpolgármester Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezõ, Budapest díszpolgárának temetésén a Fiumei úti sírkertben 2026. február 6-án. A Sátántangó és a Werckmeister harmóniák alkotója 70 éves korában, január 6-án hunyt el. MTI/Bruzák Noémi
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×