Infostart.hu
eur:
360.15
usd:
308.64
bux:
150498.27
2026. augusztus 26. szerda Izsó
galamb
Nyitókép: Pixabay

Biodrónokat csinál a galambokból egy chipeket beültető orosz cégcsoport – fotó

Egy orosz cég chipeket ültetett galambok agyába, hogy biodrónokat készítsen belőlük. A cég alapítója továbbmenne: emberek átprogramozását sem tartja kivitelezhetetlennek.

Egy orosz cég, a Neiry Group implantátumokat ültet be galambok agyába, hogy biodrónokat készítsen belőlük. A cég sajtóközleményei szerint ezeket a madarakat pilóta nélküli eszközökként tervezik használni − írta az Index a Meduza cikke alapján.

A biodrónokat először 2025. november 25-én tesztelték, az implantátummal ellátott galambok több kísérleti repülést hajtottak végre. A sajtóközlemények szerint

a vállalat már több tucat madarat látott el úgynevezett neurointerfésszel, amely közvetlen kapcsolatot teremt az idegrendszer és külső eszközök között.

Ezzel például ipari objektumok megfigyelését vagy keresését tudják elvégezni, de elméletben a biodrónokat katonai célokra is fel lehet használni, például az ellenség titkos megfigyelésére.

A cég képviselői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy alapvetően békés célokra tervezik alkalmazni ezeket a galambokat. Egyelőre rövid távolságokon belül tesztelik a biodrónokat, de a fejlesztők hosszú távon akár több tíz kilométerre vetnék be őket.

Külsőre a „PJN−1 biodrónt” viszonylag könnyű megkülönböztetni egy közönséges galambtól, ugyanis a fejéből egy neurointerfész-kábel lóg ki, a hátán egy irányításhoz szükséges eszköz, amelyet napelemekkel működtetnek, a mellén pedig egy videokamera.

A madár agyába a Neiry saját fejlesztésű elektródáit ültették be, amelyek a madár hátán lévő stimulátorhoz csatlakoznak, az pedig az ott található kontrollerhez, ahová a repülési adatokat töltik fel. A stimulátor olyan impulzusokat küld, amelyek hatással van arra, hogy a madár milyen irányba forduljon. A rendszer pozicionálásához pedig többek között GPS-t alkalmaznak.

A cég megjegyezte, hogy a hagyományos drónokkal szemben a biodrónok előnye, hogy hosszabb ideig működnek, nagyobb távolságra tudnak repülni, és kisebb eséllyel szenvednek balesetet. Egyelőre azonban tanulmányok nem készültek arról, milyen működési elvvel irányítják ezeket a galambokat.

Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Ugyan Klebelsberg Központ szerepe átalakul, az új tanévnek még a régi rendszerben futnak neki az iskolák és a tankerületek – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Beszélt arról is, hogy a kormányzat által augusztusban bevezetett, vagy eltervezett változások számos kérdést hagytak nyitva, és például a fenntartói ügyeket nagyon hamar meg kellene oldani.

Meghalt Nádas Péter

Augusztus 26-án életének 84. évében elhunyt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Szárad Európa, drágul az áram: de van, aki óriásit nyer rajta

Szárad Európa, drágul az áram: de van, aki óriásit nyer rajta

Miközben az európai folyók rekordalacsony vízállása, illetve magas hőmérséklete komoly problémákat okoz a kontinens nukleárisenergia-termelésében, újabb rekord mélypontra süllyedt a vízenergia-termelés mértéke az Európai Unióban. A víz- és nukleáris energia rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák, illetve a gázpiaci hatások mellett az árak emeléséhez olyan tényezők is hozzájárulnak, mint a szélenergia-termelés szezonális kilátásai, a szélenergia-termelés ugyanis éven belül rendszerint a legmelegebb nyári hónapokban, július-augusztusban a legalacsonyabb. Ezzel együtt idén júliusban az EU szélenergia-termelése évtizedes csúcsra emelkedett, de Európa extrém hőség alatti áramellátásának legmasszívabb forrása egyértelműen a napenergia lett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×