Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Map Strait of Hormuz and Persian gulf countries
Nyitókép: 200mm/Getty Images

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.

Elemzők szerint önmagában már az is jelzésértékű volt, hogy a konzervatív kancellár olyan országokba utazott, amelyek – Szaúd-Arábiával és Katarral az élen – az elmúlt években nemzetközi mércével mérve aligha számítottak „szalonképesnek”. Igaz, mindez kevesebb mint egy évvel ezelőtt az amerikai elnököt Donald Trumpot sem zavarta, aki Rijádban a trónörökössel parolázott.

Merz a három országba a pragmatizmus, az új partnerek keresésének jegyében látogatott el. A pragmatizmust a gazdasági és technológiai együttműködés, a beruházások, valamint a biztonsággal összefüggő kérdések jelentették.

A térség kapcsán sokat vitatott emberi jogi problémák alighanem csak zárt ajtók mögött kerültek napirendre. Nem véletlenül fogalmazott az út első két állomása után a kancellár úgy, hogy

Németország az olaj- és gázlelőhelyekben gazdag államokkal új szintre akarja emelni kapcsolatait.

Ez a régió minden tekintetben fontos számunkra – idézték Merzet, aki mindenekelőtt a szaúdi koronahercegre, Mohamed Bin Szalmánra utalva „lenyűgöző személyiségekről” beszélt. Annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt Trumppal együtt több nyugati vezető „kiközösítette” azt a koronaherceget, akit felelőssé tettek egy kormánykritikus szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi az isztambuli konzultánson 2018 októberében történt meggyilkolásáért.

De a katari állomás sem volt „szeplőmentes”, különös teintettel a 2022-es labdarúgó-világbajnokság előtt és alatt történtekre. Emiatt akkor még a német válogatott labdarúgói is demonstráltak. Most viszont Merz Rijád mellett Dohát is „rendkívül megbízható” partnernek nevezte.

Több német hírportál idézte a kancellár kijelentését arról, hogy Németország és Katar a globális gazdasági felfordulás, a geopolitikai bizonytalanságok és a technológiai átalakulás idején tudatosan a párbeszédre, és nem utolsó sorban a jövőbe trénő befektetésekre összpontosít.

Az elemzők szerint a kancellár „pragmatikus magatartása” összefügg a világrend jelenlegi változásaival. Merz – mint fogalmaztak – az „erodálódó” transzatlanti kapcsolatok nyomán csökkenteni kívánja országa függőségét mindenekelőtt az Egyesült Államoktól, egyidejűleg Kínától is. Célja az, hogy új partnerekkel bővítse Németország kapcsolatrendszerét.

A hangsúly mindenekelőtt az energián, különösen a cseppfolyósított földgázon és a hidrogénen van, továbbá az Öböl-menti államok németországi beruházásain, amelyek munkahelyeket teremthetnek.

Hasonlóan fontos a térség országaival való védelmi együttműködés, amit a hírek szerint jelez, hogy a kancellár fegyverszállításokat ígért.

Az ntv közszálgálati portál szerint Friedrich Merz mindenekelőtt Rijáddal és Dohával kívánja felújítani a korábban megszakított együttműködést. Idézte a kancellárt, aki úgy fogalmazott, hogy mindkét ország megbízható partner, és a fegyverszállítások terén való együttműködés elmélyíthető. „Ez kölcsönös érdek, és elősegíti, hogy a világ biztonságosabbá váljon” – hangoztatta a kancellár.

Információk szerint Szaúd-Arábia többek között A400M katonai szállítórepülőgépek iránt érdeklődik.

Élesen bírálta ugyanakkor a kancellárt az ellenzéki Zöldek, valamint a Baloldal Pártja. Mindkét párt vezetői elítélték a tervezett német fegyverszállításokat.

A Zöldek Pártja szerint mindennek semmi köze nincs a biztonságpolitikához. Azzal vádolta Mrezet, hogy autoriter rezsimekkel működik együtt „fosszilis programja” érdekében. A Baloldal Pártja egyenesen „piszkos ügyletről” beszélt.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A márka, ami túl gyorsan lett túl drága

A Lululemon sokáig a növekedési részvények egyik mintapéldája volt: egy jógamárkából épített globális lifestyle-birodalmat a cég, miközben részvénye néhány év alatt több mint tízszeresére emelkedett. Az utóbbi időszakban azonban a történet megtört. A papír a csúcsához képest mintegy 60 százalékot zuhant, miközben lassul a növekedés, erősödik a verseny, és új kérdések merülnek fel a márka jövőjével kapcsolatban. A befektetők most azt próbálják eldönteni: egy túlreagált korrekció után vagyunk, vagy a Lululemon története valóban új szakaszba lépett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×