A magyarországi védőoltási rendszer számai nagyon jók, az átoltottságunk minden kórokozó esetében megfelelő, még a kanyaró esetében is 98 százalékos. Azonban itt vannak az oltásellenesek, számos bírósági per és mentesítési eljárás indult. Ennek alapja egyrészt a pandémiás fáradtság, a másik viszont az, hogy a mai korosztály már nem találkozott „élőben” azokkal a betegségekkel, amik ellen az oltásokat adják – mondta Surján Orsolya. Megjegyezte: van ellenpélda is, most ismét felütötte a fejét a szamárköhögés, ami Magyarországon is járt csecsemőhalálozással, de nincs meg az a természetes félelem, nem tudok másképp fogalmazni, hogy ettől a betegségtől féltem a gyermekemet.

„És be is igazolódik nekik, hiszen olyan magas az átoltottságuk, hogyha egy-egy gyermek nincs oltva, az égvilágon semmi baja nem lesz. Viszont

ha nagyon sok ilyen gyermek lesz, és az átoltottságunk csökken, akkor bizony Magyarországon is lesznek kanyarójárványok.

Nagyon vitatott kérdés a védőoltások kötelezősége, és nagyon sokszor mondják, hogy lám-lám, a szomszédos Ausztriában, illetve nyugatabbra tőlünk nincs kötelező védőoltás és mégsincs dráma. Egyrészt van dráma, tehát például Spanyolországban is van kanyarójárvány, tehát számos európai országban felbukkannak ezek a kisebb-nagyobb járványok, másrészt pedig más az oltási rendszerük, jellemzően nincs kötelező védőoltás, de hogyha iskolába vagy óvodába akarja a szülő küldeni a gyermeket, akkor oda bizony már megkövetelik az oltást, mindet be kell adatni, hogy bejárhasson a gyerek, tehát ez is egyfajta kötelezőség. Mi azért sem szeretnénk ellépni ebben az irányba, mert számos olyan betegség van, ami ellen igenis újszülött korban kell oltani a gyermeket. Mindemellett például mások is veszik át a kötelező oltások rendszerét, tehát az elmúlt pár évben Németországban és Franciaországban is már váltak kötelezővé a védőoltások” – magyarázta a szakember.

Most nincs kilátásban új kötelező védőoltás bevezetése

– mondta Surján Orsolya. A WHO-ban és Magyarországon is minden évben felülvizsgálják a kötelező oltási rendet és minden évben kiadják az NNGYK-ban a védőoltás módszertani levelet. Megfontolás kérdése például hetedik osztályban a humán papillomavírus oltása, ami most már negyedik éve a fiúknak is fel van ajánlva. Ám ez elsősorban nem járványügyi célból adott védőoltás, hanem daganatmegelőzésre van, tehát nem lehet rá azt mondani, hogy járványügyi érdekből kötelező, viszont mindenképpen ajánlott. Új ajánlás a várandósok számára készült, RSV elleni védőoltás, ami nem az anyát, hanem a megszületendő gyermeket védi.

Aki nem orvostudományt tanult, annak nagyon nehéz eligazodnia a mostani világban ránk ömlő információáradatban az oltásokkal kapcsolatban. Nagyon sok áltudományos hír terjed, és az interneten mindenre és annak az ellenkezőjére is találunk alátámasztást.

„És ebben a világban egy szülőnek borzasztó nehéz eligazodni, és érzelmeinkre hatnak történetekkel,

amik egyébként nem biztos, hogy bármilyen összefüggésben vannak az oltással, csak az oltást követően történtek” – mondta Surján Orsolya, hozzátéve, hogy ezeket kellene valahogy megtalálniuk és felszámolniuk. Megemlített még egy olyan ügyvédcsoportot, aki látszólag hitből támogatja az oltásellenes szülőket, de valójában ebből élnek, nekik ez egy üzlet – vélekedett az országos tisztifőorvos.

Úgy látja, nekik nem azokat a szülőket kell megtalálniuk, akik már oltásellenesek, hanem azoknak kell hiteles információt biztosítaniuk, akik elbizonytalanodtak abban, hogy mit is csináljanak, mi a helyes. Ebben partnereik kell hogy legyenek az oltó orvosok, hiszen az orvos-beteg kapcsolat mindig a bizalmon alapult. Különösen a szülő, a gyermeke és a gyermekét kezelő orvos között kell meglegyen az a bizalom, amivel az orvos időt szán és energiát arra, hogy megnyugtassa a szülőt, hogy nem lesz semmi baj.

Mi a pandémiás fáradtság?

A Covid-járvány ideje alatt sok mindent tanultunk, óvatosabbak lettünk, nem fogtunk kezet, maszkot viseltünk, távolságot tartottunk. Ebből a tudásból és óvatosságból azonban alig maradt meg mostanra valami Surján Orsolya szerint. Az országos tisztifőorvos úgy látja, hogy a Covid olyan megterhelő volt mind lelkileg, mind fizikailag, hogy még mindig jellemző az úgynevezett pandémiás fáradtság, és sok ember – vagy a tudatalattija – nem igazán akar tudomást venni a veszélyről.

„Nyilván van a társadalomnak olyan rétege, amelyik fél minden betegségtől, és aki fokozottan betartja az intézkedéseket, de

a józan középút, én azt látom, most hiányzik.

Vagy a társadalom egy jó része nem akar tudomást venni például arról, hogy influenzajárvány zajlik, vagy megvonja a vállát és nem foglalkozik vele. Ezekkel a dolgokkal nem annyira foglalkozunk, amíg nem érinti a saját családunkat” – fogalmazott.

Az NNGYK nem javasolja, hogy mindenki hordjon maszkot a tömegközlekedési eszközökön, az már nem a józan középút. A kézmosást illetően nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség és az, hogy mikor kell kezet mosni.

„Tehát amikor tömegközlekedünk egy ilyen időszakban, de egyébként úgy általában is ezt követem, és ezt javaslom a gyermekeimnek is, hogy amikor nem vagyunk otthon, nem kézmosás után vagyunk, egyszerűen ne nyúljunk az arcunkhoz, mert így magunkhoz vehetjük a kórokozókat. Nagyon fontos, hogy mossunk kezet minden étkezés előtt, amikor hazaérkezünk otthonról, és mindig azelőtt, hogy az arcunkhoz nyúlnánk. Mit jelent a kézmosás? A kézmosás akkor hatékony, hogyha legalább 30 másodpercig szappannal alaposan bedörzsöljük a kezünk minden részét.

A hétköznapi életben elég a szappanos kézmosás, nem kell mindig kézfertőtlenítőt használni, azt tartsuk meg az egészségügynek

– sorolta az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos.