A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint 2025 decemberében a hazai ipari termelés volumene munkanaphatástól megtisztítva egy százalékkal maradt el az ágazat egy évvel korábbi, vagyis 2024 decemberi teljesítményétől. Az ipari termelés volumene 2025 egészében is csökkent, összességében 3,2 százalékkal. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban értékelte a friss adatokat.

Nyeste Orsolya elmondta: havi szinten az előzetes várakozásoknak megfelelően kisebb lendületet vett az ipari termelés. Összességében továbbra is a „cikcakkos teljesítmény” jellemző leginkább az ágazatra, amit azzal indokolt, hogy a novemberi visszaesést decemberben egy kisebb mértékű javulás követte. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján ugyanis az ipari kibocsátás 0,9 százalékkal nagyobb volt az év utolsó hónapjában a novemberinél. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a munkanaphatással kiigazított éves teljesítményben a visszaesés mértéke csökkent (a novemberi 5,5 százalékról 1 százalékra).

Az igazított adatok alapján éves szinten továbbra is csökkenést mutatott a hazai ipar teljesítménye decemberben, de az elemző hozzátette, hogy

a visszaesés mértéke „már sokat enyhült” az előző hónapokhoz képest.

Az ipari termelésen belül a legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágnak számító járműgyártás a KSH becslése szerint az előző év végén jobban teljesített a korábbi időszakokkal összehasonlítva. Nyeste Orsolya emlékeztetett: a korábbi hónapokban szinte végig negatívban volt a járműgyártás teljesítménye, ami eléggé visszahúzta az ipari termelést, 2025 decemberében azonban kisebb javulás volt megfigyelhető a járműgyártás tekintetében is. Adatot nem közölt ezzel kapcsolatban a KSH, így jelenleg még nem tudjuk, mekkora volt a bővülés pontosan ebben az alágban. A részletes adatokat jövő pénteken, február 13-án hozzák nyilvánosságra. Az elemző hangsúlyozta:

a járműgyártás nagymértékben meghatározza a GDP-növekedési kilátásokat, így egyáltalán nem mellékes, milyen adatokat látunk majd a jövő héten,

de a várakozások szerint kisebb javulásra lehet számítani.

Az Erste vezető makrogazdasági elemzője a hazai ipari termelés idei kilátásairól is beszélt. Jelen pillanatban nagyon nehéz azoknak a dolga, akik előrejelzéseket készítenek, ugyanis óriási a bizonytalanság. Abból lehet kiindulni, hogy az ipari teljesítmény az elmúlt években „viszonylag jelentős mértékben visszahúzta” a magyar gazdaságot, illetve a GDP-növekedést. Nyeste Orsolya szerint bízhatunk abban, hogy

2026-ban bekövetkezhet a fordulat, és több év visszaesés után idén az ipar pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy továbbra is vannak bizonyos kockázatok. A kulcskérdés még mindig az, hogy az európai gazdaságokban, leginkább a német gazdaságban mi történik. Sok függ attól, hogy a következő hónapokban megmutatkoznak-e a valódi javulás jelei a német konjunktúrában. Az elemző szerint bizakodásra ad okot, hogy kifejezetten jól alakultak a legutóbbi rendelésállományi adatok a német iparban. Ez vélhetően pozitívan hat majd a magyar ipar exporttevékenységeire.

Nyeste Orsolya emlékeztetett, hogy az elmúlt években számos nagy beruházás indult a hazai autó- és akkumulátorgyártásban, de ezek a beruházások külső kereslet híján eddig „nem igazán tudtak termőre fordulni”. Idén azonban már lehet esély arra, hogy ebben is pozitív fordulat következik. Ehhez az kell, hogy például a BYD, a CATL, a Mercedes vagy a BMW hazai gyárai érdemben fokozni tudják a teljesítményüket és fellendüljön a külső kereslet.

Az Erste vezető makrogazdasági elemzője ezen a területen valamilyen szintű javulásra számít a 2026-os évben, de inkább a második félévben. Ha pedig ez a régóta várt fordulat valóban bekövetkezik, akkor több év visszaesés után idén az ipar pozitívan támogathatja a magyar gazdaság növekedését.