Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Agyevő amőba
Nyitókép: Getty Images

Gazdaszervezet nélkül is életben marad az agyevő amőba

Az agyevő amőba akár a csapvízbe is bekerülhet, és különösen akkor nagy a veszély, ha a meleg víz nincs megfelelően klórozva. Az éghajlatváltozás kedvez a populációszám növekedésének, ezért a tudósok beavatkozást sürgetnek. A szabadon élő amőbák nemcsak az agyra jelentenek fenyegetést, hanem szemfertőzést vagy bőrelváltozást is okozhatnak.

A szabadon élő amőbák világszerte egyre nagyobb fenyegetést jelentenek, ezért a tudósok azonnali fellépést sürgetnek. A talajban és vízben egyaránt előforduló egysejtű élőlények gazdaszervezet nélkül is képesek életben maradni – írja az Index a ScienceAlert tudományos magazin honlapján megjelent tanulmány alapján.

A legismertebb szabadon élő amőba a Naegleria fowleri, közismert nevén az agyevő amőba, melynek természetes élőhelye a meleg édesvíz, így tavakban, folyókban és termálforrásokban is előfordulhat. Ránk is veszélyes lehet, hiszen például úszás közben a szennyezett víz és vele együtt amőba juthat be az orron keresztül az agyba, ahol pusztítani kezdi az agyszövetet.

Az agyevő amőba esetében a halálozási arányt 95-99 százalékra teszik a szakértők.

Az agyevő amőba akár a csapvízbe is bekerülhet, és különösen akkor nagy a veszély, ha a meleg víz nincs megfelelően klórozva. Ugyanakkor a fertőzés nem terjed emberről emberre. A cikkben kiemelik, hogy az amőbák olyan gombáknak is menedéket nyújthatnak, mint például a Cryptococcus neoformans, ami agyhártyagyulladást okozhat, továbbá olyan vírusokkal is összekeveredhetnek, amelyek légúti, szem- és gyomor-bélrendszeri fertőzésekért felelősek.

Azzal, hogy megvédik ezeket a kórokozókat, az amőbák segítenek nekik tovább túlélni a vízben és a talajban, és akár az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez is hozzájárulhatnak. Az éghajlatváltozás ráadásul kedvez a populációszám növekedésének. A szabadon élő amőbák nemcsak az agyra jelentenek fenyegetést, hanem szemfertőzést vagy bőrelváltozást is okozhatnak.

Az extrém meleg nyári időjárás Magyarországon is egyre gyakrabban jelentkezik, így állóvizeink, folyóink jelentősen felmelegszenek, ami kedvezhet az agyevő amőbák, gombák megtelepedésének, de egyelőre

nincs információ arról, hogy Magyarországon is megjelent volna az agyevő amőba. A szomszédságunkba viszont bizonyítottan megérkezett:

ahogy arról az Infostart is beszámolt, az agyevő amőba tavaly nyáron Szlovákiában is megjelent, ahol strandmedencék vizében mutatták ki a jelenlétét. Egy 11 éves kisfiú megfertőződött a Naegleria fowleri mikroorganizmussal, ami végül a halálát okozta.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×