Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Washington kemény bírálatot küldött a kormánynak

Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége után a washingtoni külügyminisztérium bírálta a magyar civiltörvényt. A kormányszóvivő visszautasította a vádakat.

Az amerikai külügyminisztérium honlapján állásfoglalás jelent meg a múlt héten elfogadott civiltörvényről.

„Az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy a magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely

igazságtalan módon terheli és célozza a magyar civil társadalmat,

amely a korrupció ellen harcol és védi a szabadságjogokat. Azzal, hogy a külföldről támogatott szervezeteket olyan színben tünteti fel, mint amelyek a magyar társadalom ellen cselekszenek, a törvény gyengíti a magyarok képességét arra, hogy szerveződjenek, aggályaikat legitim és demokratikus formában fogalmazzák meg. Ha a törvény hatályba lép, azzal

Magyarország újabb lépéssel távolodik el az Európai Unió és a NATO központi értékei melletti elkötelezettségtől”

- írták.

A jogszabály szerint a civil szervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat, ha legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. A törvény jövő kedden lép hatályba.

A kormányszóvivői iroda reagálásában azt írta: „az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata újabb éles példája a kettős mércének, hiszen

Amerikában sokkal szigorúbb törvény van érvényben,

mint Magyarországon. Az USA-ban a Soros-szervezetek soha nem csinálhatnák azt, amit Európában.”

A közlemény szerint a „külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kapcsán kezdettől zajlik a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány a nemzetközi médiában. Sajnálattal látjuk, hogy még az amerikai Külügyminisztériumot is sikerült megtéveszteni. Ha hiteles képpel rendelkeznének a már kihirdetett törvényről, akkor tudnák, hogy a magyar törvény éppen amerikai mintára – a Fara-törvény, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) alapján – született, de jóval enyhébb annál.”

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×