Egyre több fiatal beszél nyelveket, ám egyre kevesebben tesznek nyelvvizsgát – mondta el az InfoRádiónak Novák Katalin család- ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. A nyelvvizsgaszerzést megkönnyítendő ezért a kormány január elsejétől visszatéríti az első sikeres közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga árát.
„Akár a középfokú B2, vagy a felsőfokú C1, vagy C2 típusú nyelvvizsga a jövő évtől ingyenes lesz a fiatalok számára, ha az első nyelvből teszik ezt le sikeresen”
– ismertette Novák Katalin.
Hozzátette: minden 35 év alatti fiatalt érint majd ez a lehetőség.
„A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ők megfinanszírozzák majd a nyelvvizsgát, amelynek díját a kormányzat utólag megtéríti majd számukra” - jelezte az államtitkár.
„Az intézkedés motivációs célja kitűnő, ám valódi súlya a felkészülésnek van anyagilag, időben és energiában” – reagált a döntésre az InfoRádiónak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
A közoktatás ugyanis nem visz el a középfokú nyelvvizsga szintjéig,
tehát nem szereznek meg a diákok ilyen szintű nyelvtudást az iskolákban – tette hozzá Rozgonyi Zoltán.
A diákoknak jelenleg kétharmada jár megítélése szerint olyan intézménybe, ahol esélye sincsen ilyen szintű nyelvtudás megszerzésére. Az ő esetükben
körülbelül 250-500 ezer forint közötti az a tanfolyami költség,
ami elviszi őket arra a szintre, hogy onnan sikeres középfokú nyelvvizsgát tehessenek.
A Nyelvtudásért Egyesület egyébként tavaly szervezett egy konferenciát, amelynek az volt a célja, hogy egyetemi oktatókat, gyakorló általános és középiskolai tanárokat összehívva megpróbálja feltárni: mi az oka, hogy míg az oktatási intézmények - igaz, egy igen szűk - kisebbségében nagyon jó a nyelvoktatás és rendre nyelvvizsgával jönnek ki onnan a tanulók, addig az intézmények többsége ennek a közelébe sem tudja elvinni a diákokat.
A konferencia legfontosabb következtetése az volt, hogy nincsenek számok, adatok a diákok nyelvtudásáról, lassan 11 éve készült az utolsó olyan részletesebb elemzés, amely a tanítási gyakorlatot, a diákok motivációját is vizsgálta – mutatott rá a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
A jó hír az, hogy mostanra eljutott egy jóváhagyás előtt álló kormányhatározatig az a tervezet, amely egy reprezentatív országos kutatással valódi elemzést tud készíteni, és ennek alapján
elkészülhet egy olyan nyelvoktatás-stratégia, amely érdemben tudja a jövőben javítani a nyelvoktatás hatékonyságát.
Egy ilyen cselekvéssorozatnak azonban minimum négy-öt év a kifutása - mondta el Rozgonyi Zoltán.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly 118.943 35 év alatti fiatal tett sikeres nyelvvizsgát valamilyen nyelvből.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!