Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Megtalálták I. Szulejmán maradványait Szigetváron?

Egy kutatócsoport felajánlotta, hogy DNS-vizsgálattal segít bebizonyítani: valóban eltemették-e Szigetváron 1566-ban I. Szulejmán szultán maradványait - mondta el az InfoRádiónak a sírhelyet feltáró régészcsoport vezetője, Pap Norbert.

A korábbi feltételezett helyszínek kizárása után a modern technikának, elsősorban a talajradaros vizsgálatoknak köszönhetően a szigetvári szőlőhegyen vélhetően megtalálták az 1566-ban, a vár ostroma közben elhunyt I. Szulejmán török szultán sírhelyét – mondta el az InfoRádiónak Pap Norbert a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok központjának igazgatója.

„Idén májusban és júniusban feltártunk egy épületet, amelyről azt gondoltuk, hogy mecset vagy dzsámi” - mondta az igazgató.

A mecset és a dzsámi között nincs építészeti különbség, csupán jogi, így a kutatóknak a leírásokra kell hagyatkozni – tette hozzá.

„Tudjuk a forrásokból, hogy ezen a helyen egy dzsámi állt, tehát azt gondoljuk, hogy ez egy dzsámi lehetett” - mondta Pap Norbert.

A Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok központjának igazgatója elmondta: I. Szulejmánt Isztambulban helyezték végső nyugalomra, ám a legendák szerint belső szerveit Szigetváron temették el.

„Úgy tartják a legendák és bizonyos források is arra utalnak, hogy a szultán testét egyfajta kezelésnek vetették alá, hogy tartósítsák, és ennek keretében eltávolították a belső szerveit, amelyet a helyszínen a sátrában el is temettek. Vannak nézetek, hogy ez talán nem is történt meg, de az utóbbi időben ismét megerősödtek azok a nézetek, hogy a temetés megtörténhetett” - fogalmazott Pap Norbert.

Perdöntő bizonyíték a maradványok szigetvári temetésére eddig nem került elő – tette hozzá Pap Norbert.

„Kaptunk egy ajánlatot, hogy megvizsgálnák ezt a mély gödröt, és ha ezek a vizsgálatok sikeresek lesznek, akkor kiderülhet, hogy volt-e a helyszínen temetés és kerülhettek-e oda belső szervek. Azt nem tudjuk megállapítani, hogy Szulejmáné volt-e, de azt igen, emberi DNS került-e oda” - jegyezte meg - a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok központjának igazgatója.

A temetkezési hely körüli kisebb településen az ásatások 2018-ig biztosan eltartanak – mondta Pap Norbert az InfoRádiónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×