eur:
411.38
usd:
392.96
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
USA, Washington DC, The White House, evening.
Nyitókép: Walter Bibikow/Getty Images

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Az Egyesült Államok első elnökválasztását 1789-ben, a másodikat három év múlva, 1792-ben tartották. 1789-ben az elektori kollégium George Washingtont választotta meg elnöknek, akit 1792-ben (eddig egyedülálló módon) az elektorok százszázalékos támogatásával erősítettek meg hivatalában. Az elnökválasztást azóta négyévenként tartják, az idén 60. alkalommal döntenek a Fehér Ház lakójáról, akit 1937-ig március 4-én, azóta január 20-án iktatnak be hivatalába. A parádé csak egyszer, Ronald Reagan 1985-ös beiktatásakor maradt el a mostoha időjárás miatt. Thomas Jefferson volt az első elnök, akit Washingtonban iktattak be, és John Adams volt az első elnök, aki (1800-ban) a még teljesen el sem készült Fehér Ház lakója lett.

A legszorosabb eredmény 1800-ban alakult ki, amikor Thomas Jefferson és Aaron Burr is 73 elektori szavazatot kapott, végül a képviselőház döntött Jefferson javára.

Az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt ötször fordult elő, hogy az országosan kevesebb szavazatot kapott jelölt jutott többséghez

az elnököt megválasztó elektori testületben: 1824-ben John Quincy Adams, 1876-ban Rutherford B. Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, 2000-ben George W. Bush, 2016-ban Donald Trump került így az elnöki székbe. A legnagyobb arányú győzelmet 1936-ban Franklin D. Roosevelt aratta, aki 523 elektori voksot szerzett, míg ellenfele, Alf Landon csak nyolcat. Roosevelt az egyetlen elnök, akit négyszer is megválasztottak a hivatalra, ezt követően 1951-ben alkotmánymódosítás korlátozta két terminusra az elnök megbízatását.

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt. A 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46., mert Grover Clevelandet – aki 1885–1889 és 1893–1897 között egy ciklus kihagyásával töltötte be a tisztséget – a történetírásban mint a 22. és 24. elnököt tartják számon. Megválasztása esetén a republikánus jelölt Donald Trump, aki 2017 és 2021 között már volt a Fehér Ház lakója, hasonlóképpen a 45. és a 47. elnök lenne. Az első afroamerikai elnök, a demokrata Barack Obama 2009-ben lépett hivatalba. Az idei voksolás demokrata jelöltje, Kamala Harris alelnök győzelme esetén az Egyesült Államok első női elnöke lenne. Kétszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams példáját George H. W. Bush és George W. Bush követte. William Henry Harrisonnak viszont unokája, Benjamin Harrison lett elnök.

A legidősebben, 78 évesen és 61 naposan Joe Biden, legfiatalabban, 43 évesen és 236 naposan John F. Kennedy került választás révén az elnöki székbe. Nála is fiatalabb volt azonban Theodore Roosevelt, aki William McKinley meggyilkolása után 42 éves és 322 napos korában lett alelnökből elnök. Összesen 15 alelnökből lett elnök: nyolc a hivatalban levő államfő halála után, hat pedig választás révén került hivatalába. Gerald Ford 1974-ben az egyetlen lemondásra kényszerült elnök, Richard Nixon alelnökeként lett a Fehér Ház lakója, Ford egyben az egyetlen, aki az elnöki és az alelnöki széket is választás nélkül, elődje lemondása után nyerte el. Egyszer történt csak meg az is, hogy az alelnök legyőzte a hivatalban lévő elnököt, 1800-ban Thomas Jefferson John Adamst.

A már elhunyt 39 elnök közül 35 halt meg természetes halállal.

Hivatali idejük alatt nyolcan haltak meg, közülük négyet – Abraham Lincoln, James Garfield, William McKinley és John F. Kennedy – meggyilkoltak.

A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök, aki 1841-es beiktatásán megfázott és tüdőgyulladásban halt meg. A legmagasabb kort megélt elnök Jimmy Carter, aki október 1-jén volt százéves, legfiatalabban, 46 évesen és 177 naposan John F. Kennedy hunyt el. Három elnök (John Adams, Thomas Jefferson és James Monroe) az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, július 4-én, közülük Adams és Jefferson 1826-ban ugyanazon a napon halt meg. James Buchanan volt az egyetlen elnök, aki élete végéig agglegény maradt, a First Lady teendőit hivatali ideje (1857-1861) alatt unokahúga, Harriet Lane látta el. Grover Cleveland megválasztásakor ugyancsak nőtlen volt, de elnöksége alatt megnősült, a mai napig ez az egyetlen esküvő, amelyre a Fehér Házban került sor.

Jelenleg öt exelnök él, Jimmy Carter 100, Bill Clinton, George W. Bush és Donald Trump 78, Barack Obama 63 éves, közülük Carter és Obama Nobel-békedíjas is.

Az elnökjelöltek a választást megelőző televíziós vitájára először 1960. szeptember 26-án a republikánus Richard Nixon és a demokrata John F. Kennedy részvételével került sor. A legkevesebben, 36,3 millióan a Bill Clinton és Bob Dole közötti 1996-os vitára voltak kíváncsiak, a legnézettebb 2016-ban Hillary Clinton és Donald Trump közötti első vita lett, amelyet 84 millióan követtek nyomon. Idén két televíziós vitára került sor, az elsőn a gyengén szereplő hivatalban lévő Joe Biden, a másodikon a helyére lépett Kamala Harris alelnök képviselte a demokratákat Donald Trump ellenében.

A 2017-ben hivatalba lépett Donald Trump az 1952-ben megválasztott Dwight D. Eisenhower óta az első volt, aki kormányzói és kongresszusi tapasztalat nélkül került az államfői székbe. Trump 2020-ban alulmaradt a demokrata Joe Bidennel szemben, aki (Bill Clinton George W. Bush feletti 1992-es győzelme óta) elsőként tudta legyőzni a hivatalban lévő, újraválasztásáért induló elnököt. Amennyiben Trump az idén nyer, már nem Biden, hanem ő lesz a legidősebb korban megválasztott amerikai elnök.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Adóemelésre készülnek, azélsőséges lépésre szánta el magát a Ryanair

Adóemelésre készülnek, azélsőséges lépésre szánta el magát a Ryanair

A Ryanair légitársaság azzal fenyegetőzik, hogy január 1-jétől leállítja tíz francia regionális repülőtér kiszolgálását, ha a 2025-ös költségvetésbe a kormány beleírja a légiközlekedési ágazat fokozottabb megadóztatását. A rendelkezést csütörtökre virradóra jóváhagyta a francia nemzetgyűlés, de a költségvetési tervezet végleges változatát még nem fogadták el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×