Kálmán Olga (DK) arról beszélt, hogy a kormány nem arra költ, amire szükség lenne. Például 16 éve ugyanannyi az iskolakezdési támogatás, amelynek túl alacsony a szintje, sok családnak megoldhatatlan probléma a menza, a nyaralás, egy téli gyerekcipő megvétele is. Százezer forintos iskolakezdési támogatás jár a határon túli magyaroknak, a határon belüliek ezt nem érdemlik meg?

Orbán Viktor elmondta: a magyarországi családok a támogatási rendszeren keresztül nagyobb segítséget kapnak, mint a határon túliak, így a kérdés fordítva lenne helyes, a határon túliak ezt nem érdemlik meg? A határon túliakkal való szembenállásnak tartja a kérdésfelvetést.

Kálmán Olga szerint az itthoni kedvezmények elsősorban a sokgyermekes, de vagyonosabb családoknak kedveznek, a szegényebbeknek nem annyira. A határon túli magyarok az adott országban is kapnak támogatást. A magyarországi szegények olyan kevésből élnek, hogy arra nem lehet azt mondani, hogy "mindent megkapnak itthon". Ezután ismét feltette a kérdést.

Viszonválaszában Orbán Viktor megismételte korábbi válaszát, hozzátéve, hogy itthon adókedvezmény formájában járnak a családosok kedvezményei, ami külföldön nem vezethető be. A határon túli magyarokkal szembeni kommunista hangulatkeltésnek nevezte a DK álláspontját.

Komjáthi Imre (MSZP) azt kérdezte, most is óriásplakátra íratná-e a miniszterelnök, hogy Magyarország jobban teljesít. Adatokat ismertetett a gyermekszületések alacsony számáról, a növekvő szegénységről, gyermekszegénységről, a 65 év felettiek szegénységéről, kiemelve, hogy a nyugdíjasok negyede szegénységben él.

Orbán Viktor szerint a Bokros-csomag okozta a legnagyobb demográfiai katasztrófát Magyarországon, mindent, amit a kormány tesz, annak a bajnak az orvoslására teszi. A szegénység témájában Eurostat-adatot ismertetett, mely szerint Magyarországon a szegénységnek kitettek aránya csökkent.

Komjáthi Imre a Magyar Nemzeti Bank kutatását idézte, ebből az derül ki, hogy a magyar lakosság 40 százaléka egy hónap után nem tudna megélni a fizetése nélkül, 20 százaléknál egy hét után beütne a baj. Elhúznak mellettünk a románok, szlovákok, mondta, majd azt ajánlotta a kormányfőnek, hogy inkább a magyar gondokkal foglalkozzon, mint a globális problémákkal.

Orbán Viktor ismét Eurostat adatot idézett, ezúttal a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányáról, ami javuló tendenciát mutat. Azt mondta, ha a képviselő úgy érzi, hogy Románia elhúz mellettünk, költözzön oda, majd ha visszajött és vitázna, akkor áll rendelkezésére egy parlamenti vitanapon.

Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, hogy 1956 győzött, a szabadságharcot csak a túlerő verte le. Az '56-os hősök vérével íródott az a viszonylagos szabadság, amit a 70-es, 80-as években hazánk élvezhetett. Ezen a napon a lyukas zászlóra emlékezni kell. Orbán Balázs politikai igazgató korábbi szavai, illetve Somkuti Bálint hétfői Facebook-bejegyzése (a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatója, biztonságpolitikai szakértő azt írta, hogy „Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond” – a szerk. megj.) igencsak rossz folyamatot jelez. Kérte, hogy Orbán Viktor határolódjon el ezektől a kijelentésektől, és a magyar külpolitika ne tolódjon tovább Oroszország irányába.

Orbán Viktor szíve szerint „hegyeseket” mondana például KGBéláról vagy másokról, de ehhez a naphoz ez méltatlan lenne. Ezután méltatta az 56-osok ellenállását. Megjegyezte, Somkuti Bálint már nincs állásban a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál (elbocsátották a bejegyzése miatt – a szerk. megj.). Azt kérte, hogy ne vezesse le a politikus a mostani külpolitika ésszerűségét az '56-os történelmi eseményekből, mert nem lehet.

Brenner Kolomann felidézte, hogy Szijjártó Péter részt vett a Kollektív Biztonsági Szervezet ülésén, amely egy orosz vezetésű NATO-ellenes szervezet, illetve hogy „fasiszta csőcseléknek” hívják egy orosz tankönyvben az 56-osokat, és nem hívják be az orosz nagykövetet a külügybe. Az ilyesmiket illő lenne szerinte korrigálni.

Orbán Viktor szerint a Jobbik elnöke Krímben volt választási megfigyelő az oroszok oldalán, a Jobbik ne beszéljen ilyen ügyekben, és főként ne keverje össze a diplomácia jól megfontolt, magyar érdekeket képviselő lépéseit a történelmi tapasztalatokból táplálkozó, helyes népi érzelmekkel.

Tordai Bence (Párbeszéd) 2026-ig két lépcsőben megduplázzák a gyerekek után járó adókedvezményeket, ami alapvetően jó dolog, 430 ezer gyerek érintett. Csakhogy a párt szerint a rendszer nem jó. Egy háromgyerekes családnál 82 ezer forint állami támogatás jár majd 2026-tól egy gyermek után. Egy testvérrel nem rendelkező gyermeknél csak 32 ezer forint lesz a támogatás. A kettő között (2026-tól) óriási a különbség, főként ha a szülők elveszítik az állásukat és nincs adókedvezmény, akkor 12 ezer forint fog jutni egy egyke gyerekre. Igazságos ez?

Orbán Viktor szerint az adótörvények vitájában több idő és hely lenne ennek megvitatására. A családi adókedvezményt a nemzeti kormány hozta létre, az ellenzék a füle botját se mozgatta és semmilyen ilyesmit nem vezetett be. 320-340 milliárd forint lesz az intézkedés költségvetési vonzata, egymillió család járhat jobban. A képviselő által most felvetett kérdést megvitatták az Országgyűlésben annak idején, lett ösztönzőrendszer, hogy több gyermeket vállaljanak a családok, a miniszterelnök szerint a rendszer jó.

Tordai Bence megjegyezte, ők még nem voltak kormányon, így valóban nem vezettek be ilyen intézkedést, de igyekeznek. A Párbeszéd szerint minden gyerek egyenlő, már most is igazságtalan a rendszer, és csak ez az igazságtalanság fog tovább nőni, a párt a családi pótlékot emelné, azzal kipótolná a különbséget.

Orbán Viktor szerint itt egy mély filozófiai vita van. A kormány a gyermekvállalást összekötötte a munkával, a cél az volt, hogy ne a gyerekekből, az utánuk járó támogatásból, családi pótlékból éljenek egyes családok, ahogy ez gyakori jelenség volt 2010-ben. A családi pótlékot nem vették el (ez akkor szintén egy lehetőség és egy vita volt), hanem adókedvezmény jár a szülőknek. Ez egy átgondolt és jó rendszer, csak még több pénzt kell beletenni, fogalmazott.

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint Orbán Viktor ha elvegyülne az emberek között, akkor látná, hogy mennyire nem működik a kormány gazdaságpolitikája, és azt is állította, hogy olyan sok vendégmunkás van már az országban, hogy bármerre megy az ember, lehet velük találkozni. A KSH adatait idézve közölte, hogy közel 4 százalékkal csökkent a családok jövedelmének vásárlóereje. Az infláció elértéktelenítette a fizetéseket, majdnem kétmillió embert fenyeget a szegénység. Hibásnak tartja a kormány iparpolitikáját, a környező országok élelmiszerboltjaiban megnőtt a magyar kártyás vásárlások száma, ezt jó példának tartja arra, hogyan élnek itthon a magyarok.

Orbán Viktor szerint valamikor 1920-ban az ellenségeink úgy döntöttek, hogy legyünk kicsik és szegények, de 2010-ben a kormány úgy döntött, Magyarország legyen nagy és erős, ezt szolgálja a gazdaságpolitika. Még nem vagyunk eléggé azok, de ha kormányon maradnak, azok leszünk, mondta.

Toroczkai László: talán "önök egyre gazdagabbak", de a hétköznapi emberek nem. A szegényedést az élelmiszer-infláció okozta, nem épít a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a tudásalapú gazdaságra a kormány, mindig a globális nagyvállalatokat támogatják, a járműipart segítik a magyar sajátosságok és kisebb cégek helyett.

Orbán Viktor úgy érzékelte, hogy a kormány céljait, miszerint "tegyük naggyá Magyarországot", és tegyük gazdaggá, a Mi Hazánk nem vitatta. Több éves tendencia itthon a reálbér-növekedés, 2024-ben 9-10 százalék közötti reálbér-növekedés lesz, ami a vállalkozók és a munkavállalók teljesítménye, ezt nem szabad leértékelni, közölte.

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mondta, a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének részletei titkosítva vannak, az illetékes hivataloknak nincsenek adatai, így nehéz ellenőrizni a megvalósulást, a nyilvánosság erejének így nem lehet meg a minőség felé terelő ereje. Mikor lesznek publikusak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatos információk? A vasút Lázár János vezetése alatt lassabb és pontatlanabb lett, erre adatokat említett. Mikor lesz olyan vasúti fejlesztési koncepció, ami elősegíti a vasúti közlekedés pontosságát és biztonságosságát?

Orbán Viktor úgy érzi, Lázár Jánosnak kellene válaszolnia ebben az ügyben, ő nem venné el ezt tőle, de ha a magyar vasútnak van esélye jó vállalattá válnia, az most van Lázár János vezetésével. Már most többen utaznak rajta, ezzel a színvonallal és pontatlansággal, amin persze javítani kell, ezt a kormányzat is tudja. A "sunyi kínai megjegyzéseket" mindig hallja: a Budapest-Belgrád vonalat kínai hitelből finanszírozzák, de ez egy magyar beruházás. Egy másikról is tárgyalnak, egymilliárd forint, azt is vasútfejlesztésre szánják, olyan hitellel dolgoznak, ami elérhető a piacon. Az a lényeg, hogy ezt a beruházást válasszák a görög kikötőkből Európába szállítandó áruknak, és ne másik útvonalat mert ez bevétel Magyarországnak.

Kanász-Nagy Máté azért fordult Orbán Viktorhoz, mert a miniszterétől nem kaptak választ, de most tőle sem kaptak választ a nyilvánossággal kapcsolatos kérdésre, a szeptemberi késési adatok pedig egyszerűen nem jelentek meg.

Orbán Viktor annak az érzetnek a keltését, mely szerint közpénzeket ellenőrizetlenül lehet elkölteni Magyarországon, visszautasította, mert minden közforint elköltése benne van a költségvetésben, ezért dönteni lehet róla, és ezért nincs tisztázatlanság az ügyben.