A november 11-i Márton nap elmaradhatatlan eleme a libapecsenye és az új bor, amelyet ilyenkor szokás először megkóstolni. A Magyarországon előállított baromfifélék, köztük a lúd- és kacsatermékek nemcsak ízletesek és biztonságosak, valamint jó minőségűek, de előállításuk során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) hétfőn kiadott körképe szerint áruhiánytól nem kell tartani.

Miközben a kacsahús fogyasztása ma már nem tekinthető szezonálisnak, a libatermékek iránti kereslet még mindig elsősorban néhány ünnephez - Márton nap, karácsony, húsvét - köthető.

A szakmai szervezetek közös körképe szerint az idén a hazai víziszárnyastartás és -feldolgozás növekedést mutat, bár az egyes fajokon belül a hasznosítási irányok termelési szintje és annak változása eltérő.

A lúd ágazaton belül ebben az évben eddig előállított és vágásra adott egymillió darab hízott liba - az élő tömege alapján - a tavalyi szinthez képest mintegy 8 százalékos növekedésnek felel meg. A leadott 1,2 millió húshasznosítású liba viszont 18 százalékkal marad el a múlt évitől. A hízott libamáj előállításában Magyarországnak vezető szerepe van, hazánkban termelik meg a teljes, kóser elismertségű mennyiséget, ez a termékpálya egyelőre tudja tartani a korábbi termelési szintet - derül ki a körképből.

A víziszárnyas termékek mintegy 80 százalékban exportra kerülnek, és a hazai fogyasztás nagy része a vendéglátáson keresztül történik. Így a hazai piacon csak akkor keletkezik zavar, ha a madárinfluenza járványhelyzet miatt olyan alacsony szintű a termelés, hogy a preferált időszakban a hazai piacra nem jut elég áru. A korábbi, Franciaországot is erősen sújtó madárinfluenza-járvány miatt jelentősen csökkent az árualap, ami kedvező piaci lehetőségeket nyújtott a magyar víziszárnyas ágazatnak, azonban a termelés szintjének felfutása jelenleg igen gyenge exportárakra vezet - állapította meg a NAK és a BTT.