eur:
414.17
usd:
393.71
bux:
77690.26
2024. december 3. kedd Ferenc, Olívia
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon és MTI/AP/Paul Sancya

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.

Az Egyesült Államok két emberre és alig hét államra figyel most. Kamala Harris és Donald Trump fut versenyt az elnöki posztért, és noha jelenleg a regnáló alelnöknek mérnek többséget országosan, a speciális amerikai választási rendszerben ismét néhány úgynevezett billegő vagy csatatér államban dől el, hogy 2025. január 20-tól ki lesz az Egyesült Államok vezetője.

A különleges elektori rendszerben minden államban meghatározott számú elektor jut mandátumhoz, ezért államonként kell megküzdeniük egymással a jelölteknek. Vannak tradicionálisan demokrata vagy éppen republikánus államok, vannak olyanok, amelyben a szavazópolgárok többnyire következetesen ugyanannak a pártnak az elnökjelöltjére voksolnak, és vannak olyanok, ahol választásról választásra dől csak el, hogy éppen ki tud többséget szerezni.

A 270towin.com az elérhető közvélemény-kutatási adatokat összesítve arra jutott, hogy a legszorosabb a párharc Pennsylvaniában, ahol 0,1 százalék Trump előnye, és ez fontos állam, mert 19 elektori szavazat a tét, míg Nevadában, amely 0,6 százalékos Trump-előnyt mutat, mindössze hat. Wisconsinban 0,8 százalék Harris előnye, ezek mind a hibahatáron belüli állások. Georgiában és Észak-Karolinában (mindkét államban 16 elektori helyet lehet szerezni) Trump 1,2 százalékkal vezet, míg Michiganban Harris 1,5 százalékkal előzi meg riválisát, aki viszont Arizonában jutott 1,6 százalékos előnyhöz.

A lista másik végén olyan államok vannak, ahol óriási a különbség a két elnökjelölt között, ezek "hagyományosan" demokrata vagy republikánus államok: Trump Nebraskában 48, Wyomingban pedig 38,5 százalékkal nyerhet, míg Harris Vermontban 32, Marylandban 28,3 százalékkal viheti el az államot.

A 270towin.com az összes elérhető közvélemény-kutatás adatait felhasználva országosan is elkészítette az elektorválasztás várható végeredményét. Mint a portál neve is mutatja, a győztesnek 270 elektori helyet kell elvinnie ahhoz, hogy végül az Egyesült Államok elnöke lehessen. Számításaik szerint a jelöltek által biztosan megnyert államokból érkező elektorok megoszlása a következő: a demokraták 226, a republikánusok 219 szavazattal szinte biztosan számolhatnak, azaz 44, illetve 51 elektort kell még elvinniük a billegő államokból.

Ehhez érdemes azonban hozzátenni, hogy a közvélemény-kutatások is nagy szórást mutatnak, és Magyarics Tamás arra is felhívta a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy 2016-ban és 2020-ban Donald Trumpot országosan és az úgynevezett csatatér államokban is 3-4 százalékkal alulmérték a végeredményhez képest. Ráadásul most szerinte sokkal jobban áll, mint nyolc éve Hillary Clintonnal vagy négy éve Joe Bidennel szemben, mert akkor a demokraták jelöltje a választás előtt hat, illetve kilenc ponttal vezetett.

Címlapról ajánljuk
Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Az elmúlt két évtized nemzetközi politikájának fő alakítói voltak. Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, míg Barack Obama 2009 és 2017 között az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal már "civilként" Washingtonban találkoztak Merkel könyvének amerikai bemutatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

A dél-koreai elnök rendkívüli szükségállapotot és katonai törvénykezést hirdetett, azzal vádolva a fő ellenzéki pártot, hogy szimpatizál Észak-Koreával, és irányítása alatt tartja a parlamentet. A váratlan döntés hátterében az áll, hogy az elnök pártja és az ellenzéki Demokrata Párt között konfliktus alakult ki egy költségvetési törvényjavaslat miatt. Az ellenzék parlamenti szavazással próbálta megakadályozni a szükségállapot kihirdetését, közben tüntetők és rendőrök összecsaptak, és helikoptereket vezényeltek a parlament épülete fölé. Az ellenzék vezetője arra figyelmeztetett, hogy a katonaság akár képviselők letartóztatására is készülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×