Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon és MTI/AP/Paul Sancya

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.

Az Egyesült Államok két emberre és alig hét államra figyel most. Kamala Harris és Donald Trump fut versenyt az elnöki posztért, és noha jelenleg a regnáló alelnöknek mérnek többséget országosan, a speciális amerikai választási rendszerben ismét néhány úgynevezett billegő vagy csatatér államban dől el, hogy 2025. január 20-tól ki lesz az Egyesült Államok vezetője.

A különleges elektori rendszerben minden államban meghatározott számú elektor jut mandátumhoz, ezért államonként kell megküzdeniük egymással a jelölteknek. Vannak tradicionálisan demokrata vagy éppen republikánus államok, vannak olyanok, amelyben a szavazópolgárok többnyire következetesen ugyanannak a pártnak az elnökjelöltjére voksolnak, és vannak olyanok, ahol választásról választásra dől csak el, hogy éppen ki tud többséget szerezni.

A 270towin.com az elérhető közvélemény-kutatási adatokat összesítve arra jutott, hogy a legszorosabb a párharc Pennsylvaniában, ahol 0,1 százalék Trump előnye, és ez fontos állam, mert 19 elektori szavazat a tét, míg Nevadában, amely 0,6 százalékos Trump-előnyt mutat, mindössze hat. Wisconsinban 0,8 százalék Harris előnye, ezek mind a hibahatáron belüli állások. Georgiában és Észak-Karolinában (mindkét államban 16 elektori helyet lehet szerezni) Trump 1,2 százalékkal vezet, míg Michiganban Harris 1,5 százalékkal előzi meg riválisát, aki viszont Arizonában jutott 1,6 százalékos előnyhöz.

A lista másik végén olyan államok vannak, ahol óriási a különbség a két elnökjelölt között, ezek "hagyományosan" demokrata vagy republikánus államok: Trump Nebraskában 48, Wyomingban pedig 38,5 százalékkal nyerhet, míg Harris Vermontban 32, Marylandban 28,3 százalékkal viheti el az államot.

A 270towin.com az összes elérhető közvélemény-kutatás adatait felhasználva országosan is elkészítette az elektorválasztás várható végeredményét. Mint a portál neve is mutatja, a győztesnek 270 elektori helyet kell elvinnie ahhoz, hogy végül az Egyesült Államok elnöke lehessen. Számításaik szerint a jelöltek által biztosan megnyert államokból érkező elektorok megoszlása a következő: a demokraták 226, a republikánusok 219 szavazattal szinte biztosan számolhatnak, azaz 44, illetve 51 elektort kell még elvinniük a billegő államokból.

Ehhez érdemes azonban hozzátenni, hogy a közvélemény-kutatások is nagy szórást mutatnak, és Magyarics Tamás arra is felhívta a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy 2016-ban és 2020-ban Donald Trumpot országosan és az úgynevezett csatatér államokban is 3-4 százalékkal alulmérték a végeredményhez képest. Ráadásul most szerinte sokkal jobban áll, mint nyolc éve Hillary Clintonnal vagy négy éve Joe Bidennel szemben, mert akkor a demokraták jelöltje a választás előtt hat, illetve kilenc ponttal vezetett.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×