Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Voting booths at a polling location at the Thomasville Library during the last day of early voting in Thomasville, North Carolina, US, on Saturday, Nov. 2, 2024. Disinformation is permeating the 2024 US presidential election on an unprecedented scale, with online instigators escalating doubts about the integrity of the electoral process as millions of Americans cast their ballots. Photographer: Al Drago/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Al Drago/Bloomberg via Getty Images

Kamala Harris országosan vezet, de ez nem jelent semmit – az utolsó közvélemény-kutatási eredmények

Kicsit több mint 24 órával azelőtt, hogy az Egyesült Államokban elkezdődne a voksolás az elsődleges elnökválasztási szavazónapon, november 5-én, még mindig rendkívül szoros az állás az elnökjelöltek népszerűségében. A felmérések külön figyelmet fordítanak a billegő államokra.

Az összesített közvélemény-kutatások állását közlő Sky News szerint a demokrata Kamala Harris népszerűsége az utóbbi napokban egy kicsit megugrott, és 0,8 százalékponttal vezet a republikánus Donald Trump előtt. Ennek oka néhány, az alelnökre nézve kedvező kutatás, beleértve azt a meglepő iowai eredményt, amely szerint vezeti a kedveltségi listát az államban, melyet Trump a korábbi két választáson biztos előnnyel megszerzett.

Az alábbi adatok szerint Kamala Harris országosan átlagosan 1,3 százalékkal vezet Donald Trump előtt a közvélemény-kutatásokban.

A szakértők a mostani elnökválasztási versenyt 2000 óta a legszorosabbnak tartják.

Kulcsfontosságúak lesznek természetesen a billegő államok eredményei. Ezek közül négyben mérnek nagyobb népszerűséget Harrisnek (Pennsylvania, Michigan, Wisconsinn, Nevada) és háromban vezet Trump (Georgia, Észak-Karolina, Arizona).

A Sky News szerint a demokrata jelölt akkor lehet elnök, ha megnyer minden olyan billegő államot, ahol most is vezet, és még az egyiket abból a kettőből, ahol egy százaléknál kisebb előnnyel vezet (Pennsylvania, Wisconsin). Trumpnak akkor van esélye, ha megnyeri mindkét "szoros állású" államot, és azt a kettőt is, ahol nagyobb előnnyel vezet (Georgia, Arizona).

Amint arról Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, nem is a szavazatszámok, hanem az elektori helyek fognak dönteni. A speciális választási rendszer révén "ötször fordult elő eddig az amerikai történelemben, hogy nem az nyert, aki a legtöbb szavazatot kapta országosan. Ugyanis az alkotmány leszögezi, hogy nem közvetlenül választják az elnököt, hanem az államok által kiválasztott elektorok választják meg."

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×