A tárcanélküli miniszter szerint az olajügyek aktáit vizsgáló munkacsoportban arról még nincs egyetértés, hogy mely iratoknál indokolt a titkosítás feloldása.

Szilvási György úgy fogalmazott, nem egyezik a politikai szándék és a szakmai érdek. A munkacsoport eddig a Pallag-bizottság irataiból több mint 35 ezer lapot nézett át. December végéig további 80-100 ezer lapnyi dokumentumot kell átvizsgálni.

Nagyjából törvényes volt

Szilvásy György elmondta, az évek során több dokumentumot selejteztek: "Törvénytelen iratvesztés nem volt, arra nem került sor, a selejtezés nagyjából a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott, néhány esetben nem megfelelve minden belső szabályzatnak. De ezek a belső szabályzatok is eltérnek egymástól, vannak olyan selejtezések, ahol egyáltalán nem követelmény az, hogy az irat tartalmáról nyilvántartást vezessenek, még más szabályok előírják, hogy ilyen tartalomrögzítés megtörténjen".

A miniszter hozzátette: emiatt az esetek nagy számában nem tudják, hogy milyen adatokat tartalmaztak a selejtezett dokumentumok.

A munkacsoportban a Honvédelmi, az Igazságügyi és Rendészeti, valamint a Pénzügyminisztérium mellett az ORFK, a Nemzeti Nyomozóiroda, a Nemzetbiztonsági Iroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal, és a VPOP munkatársai vesznek részt.

A VPOP semmit sem hozna nyilvánosságra

A vizsgálatok után kiderült, hogy érdemi iratokkal a Nemzeti Nyomozóiroda, a Rendőri Szervek Védelmi szolgálata, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a VPOP rendelkezik.

A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő 120 lap túlnyomó többségénél a titkosítás feloldását javasolják az illetékesek, de a Rendőri Szervek Védelmi Szolgálatánál a nagyjából ötezer lapból majdnem 1300 minősített maradna, a Vám- és Pénzügyőrség pedig semmit nem hozna nyilvánosságra a náluk megtalálható 2700 lapból.

A Fidesz a kormánytól független bizottságot szeretett volna

A legnagyobb ellenzéki párt korábban azt kezdeményezte, hogy a kormánytól és Gyurcsány Ferenctől független bizottság vizsgálja meg az iratokat.

Demeter Ervin fideszes politikus felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi miniszterelnök 1995-től 1997-ig felügyelőbizottsági tagja, és a saját cégén keresztül tulajdonosa is volt egy olyan részvénytársaságnak, amely a rendőrség és a vámnyomozók látókörébe került az olajügyek kapcsán.