Infostart.hu
eur:
366.08
usd:
313.49
bux:
132633.84
2026. április 29. szerda Péter
BERLIN, GERMANY - DECEMBER 17: Christian Democratic Unions (CDU) newly elected party chairman Friedrich Merz reacts during a press conference on December 17, 2021 in Berlin, Germany. (Photo by Filip Singer - Pool/Getty Images)
Nyitókép: Filip Singer - Pool/Getty Images

Eldőlt: Friedrich Merz a CDU/CSU kancellárjelöltje

Németország következő kancellárja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi elnöke, Friedrich Merz lehet: vetélytársai gyors egymásutánban visszaléptek a jelöltségtől, így egyedül maradt a ringben.

Németországban jövő szeptemberben tartják a parlamenti választásokat, a mostani közvélemény-kutatások szerint a győztes a CDU-ból és a bajor testvérpártból, a Keresztényszociális Unióból (CSU) álló pártszövetség lesz. Noha a CDU/CSU immár hosszabb ideje jelentős fölénnyel vezette a parlamenti pártok népszerűségi listáját, Merz támogatottsága a pártszövetség tagsága körében nem volt ennyire egyértelmű, a kancellárjelöltségi versengésben az adatok szerint két politikustársa is megelőzte.

Az egyikük Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, míg a másik Bajorország kormányfője, az országos CDU-val ellentétben kizárólag a bajor tartományban működő CSU elnöke, Markus Söder volt. Néhány nappal ezelőtt a felmérésekből még az tűnt ki, hogy a kancellárjelölti tisztség elnyerésére a konzervatív politikusok közül legtöbb esélye Södernek lenne. Egy nappal ezelőtt azonban az egységre és az összefogásra hivatkozva Hendrik Wüst jelentette be, hogy Merz javára visszalép a kancellárjelöltségi tisztségtől.

Elemzők rögtön ezt követően azt találgatták, hogy Markus Söder ezek után milyen döntést hozhat. A CSU vezetője erre huszonnégy órával később Merzcel közösen tartott sajtóértekezletén adta meg a választ: bejelentette visszalépését. Söder a többi között arra hivatkozott, hogy egy évvel a választások előtt a pártban nyugalomra és egységre van szükség. "A két testvárpártnak többé nincs vitája, és ez így jó" – hangsúlyozta Markus Söder.

Merz "régi motorosnak" számít, 2000 és 2002 között az akkor ellenzéki CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője volt. Ezt követően értesülések szerint az akkori pártelnökkel és későbbi kancellárral, Angela Merkellel támadt ellentétei nyomán felhagyott a nagypolitikával. Folytatta ügyvédi praxisát, és multinacionális cégek tanácsadója volt. 2020-ban feladta üzleti tevékenységét, hogy ismét a politikára összpontosítson, és többszöri próbálkozás és az akkori pártelnök, Armin Laschet bukása után 2022 január végén lett a CDU hivatalos elnöke.

Elemzők szerint egyelőre

nehéz megjósolni, hogy ki lesz Merz kihívója

az egy év múlva esedékes parlamenti választásokon. A 2021 decembere óta hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy jövő ősszel újra harcba száll a kancellári tisztségért. Az SPD koalíciós partnerei közül sem a Zöldek Pártja, sem a liberális Szabad Demokrata Párt nem jelezte ilyen irányú esetleges törekvéseit, elemzők szerint ugyanakkor a kancellári tisztség betöltésére esélyük sem lenne.

Ami pedig Olaf Scholz esélyeit illeti, a felmérések arról tanúskodnak, hogy vezetői alkalmasságát a válaszadók túlnyomó többsége megkérdőjelezi. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy több magas rangú szociáldemokrata politikus is azon a véleményen van, hogy Scholz helyett Boris Pistorius védelmi miniszter a kancellári tisztség betöltésére jóval alkalmasabb lenne. Pistorius hosszú idő óta vezeti a német politikusok népszerűségi listáját, megelőzve a konzervatív vetélytársakat is.

Legutóbb München rendkívül népszerű, 2014 óta hivatalban lévő polgármestere, Dieter Reiter hangsúlyozta a Der Tagesspiegel című lapnak adott interjújában, hogy a kancellári tisztség betöltésére Pistorius Scholznál alkalmasabb és esélyesebb is lenne.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×