A csatornahálózat és az árvíz. Gerőfi-Gerhardt András, Inforádió, Aréna
2024.09.18. 18:48
A műsor támogatója a HOLD - Nem csak vagyont, kockázatot is kezelünk, 1994 óta. https://hold.hu/
Árvíz esetén hogyan működik a csatornahálózat?
Hogy nem tör be vízszintnél alacsonyabban levő csat hálózatba?
Az árvízvédelmében kinek mi a dolga és felelőssége? Állam? Főváros kerületek?
A talajvíz meddig emelkedik a Dunával szinkronban?
Amikor vízmércét nézünk, az mihez képest 690?
Mit kell tenni, amikor még csak tudják, hogy jön, amikor itt van s amikor elment a víz?
Rendelkezésre áll-e minden eszköz a főváros védelméhez?
Szükség van-e önkéntesek közreműködésére és ha igen hol?
Hol vannak a leggyengébb védekezési szakaszok? Ezeket a területeket milyen módon védik meg?
Szükség van-e rendkívüli védekezésre a főváros nemrég beépült, vízpart területein? (Kopaszi gát, Népsziget környéke)
A várható legmagasabb vízszint ellen mennyire védett a Csepel sziget? (Ráckevei-dunaág környéke?)
Számítanak-e arra, hogy a víz részben elönti a Óbudai szigetet (különösen a déli spiccet)? Margitsziget déli része?
Visszaduzzathatja-e veszélyes mértékben az áradó Duna a főváros területén a folyóba torkolló vízfolyásokat? (Rákos patak)
A jelenleg ismert tetőzési szint mellett elöntheti-e a víz a Batthyány téri metró-, illetve HÉV megállót?
Milyen hatással lehet a fővárosi védművekre egy elhúzódó áradás?
Az áradó Duna nagy mennyiségű uszadékot, méretes fákat sodor magával és a z uszadék a parti műtárgyaknál (mólók, stégek) felgyűlik. Okozhat a feltorlódott uszadék problémát és az ár levonulásával kinek a feladata eltakarítani ezeket?
Veszélybe kerülhet-e az árvíz miatt a főváros vízellátása?
Az árvíz levonulása után milyen helyreállítási és fertőtlenítési munkákra lesz szükség?
Gerőfi-Gerhardt András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgatóhelyettese az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.08.01-én. Podcast.