Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Petr Pavel cseh államfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára - a cseh elnök is a békéről beszélt

Petr Pavel cseh elnök szerint nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára is, hogy hajlandóak legyenek véget vetni a harcoknak, leülni a tárgyalóasztalhoz, és tisztességes feltételek mellett tárgyalni. Az államfő úgy fogalmazott, ha bármelyik fél csak a saját elképzeléseit akarná érvényesíteni, nem fog megállapodás születni.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint továbbra is fontos Ukrajna támogatása, miközben törekedni kell a békés megoldásra. „Ez azonban nem úgy fog megvalósulni, hogy csak kívánjuk a békét, hanem csak úgy, ha a harcoló felek hajlandók lesznek befejezni a harci cselekményeket, és tárgyalóasztalhoz ülni. Ehhez nyomást kell gyakorolnunk mindkét országra, hogy meglegyen bennük ez a szándék, és képesek legyenek tisztességes feltételek alapján tárgyalni, mert ha bármelyik fél csak a saját elképzeléseit akarja keresztülvinni, biztosan nem születik megállapodás” – mondta Petr Pavel.

A cseh elnök szerint Oroszország jelenleg nem érdekelt a tárgyalásokban. Ha mégis, akkor is csak az általa meghatározott feltételek alapján, amelyek lényegében Ukrajna kapitulációját jelentik. „Ezzel azt ismernék el, hogy az agresszor, aki nagyobb erővel rendelkezik, végül elérte a célját, és mi többiek ebbe belenyugszunk. Ez pedig sem országunk, sem gyermekeink biztonsága szempontjából nem lenne jó hír” – magyarázta Pavel.

Hozzátette, hogy tetszik vagy sem, Csehországnak az az érdeke, hogy támogassa Ukrajnát, hogy Oroszország megértse:

az eredményeket nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál lehet elérni.

Szerinte nyomást kell gyakorolni olyan országokra is, mint például Kína, amely befolyással van Oroszországra, valamint azokra, amelyek támogatják Oroszországot és agresszióját. „Minél tovább érzi Moszkva azt a lehetőséget, hogy katonai erővel megszerezheti Ukrajnát vagy annak jelentős részét, annál tovább fog a háború tartani” – vélekedett a cseh köztársasági elnök.

Csehország a 2022 februárjában kezdődött orosz invázió óta több mint 290 millió euró értékben ajándékozott katonai felszerelést Ukrajnának. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter úgy tájékoztatott, hogy

a cseh védelmi ipar több mint 1600 darab technikai eszközt és minden kaliberből milliónyi lőszert szállított Ukrajnának.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Csehország fő figyelmét a lőszerbeszerzésre fordította, amelynek célja, hogy az év végéig 500 ezer darab nagy kaliberű lőszert szállítsanak Ukrajnába. Hozzátette, hogy a lőszereket Csehország a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával szerzi be.

Jana Cernochová emlékeztetett, hogy Csehország a háború kezdete óta több mint 7000 katonát képzett ki, mind Csehország és Lengyelország területén. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország védelmi kiadásai idén először közelítik meg a GDP két százalékát. „Végre elkezdhetjük törleszteni azt az óriási adósságot, amely az évek során felhalmozódott” – jegyezte meg a cseh védelmi miniszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×