Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Petr Pavel cseh államfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára - a cseh elnök is a békéről beszélt

Petr Pavel cseh elnök szerint nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára is, hogy hajlandóak legyenek véget vetni a harcoknak, leülni a tárgyalóasztalhoz, és tisztességes feltételek mellett tárgyalni. Az államfő úgy fogalmazott, ha bármelyik fél csak a saját elképzeléseit akarná érvényesíteni, nem fog megállapodás születni.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint továbbra is fontos Ukrajna támogatása, miközben törekedni kell a békés megoldásra. „Ez azonban nem úgy fog megvalósulni, hogy csak kívánjuk a békét, hanem csak úgy, ha a harcoló felek hajlandók lesznek befejezni a harci cselekményeket, és tárgyalóasztalhoz ülni. Ehhez nyomást kell gyakorolnunk mindkét országra, hogy meglegyen bennük ez a szándék, és képesek legyenek tisztességes feltételek alapján tárgyalni, mert ha bármelyik fél csak a saját elképzeléseit akarja keresztülvinni, biztosan nem születik megállapodás” – mondta Petr Pavel.

A cseh elnök szerint Oroszország jelenleg nem érdekelt a tárgyalásokban. Ha mégis, akkor is csak az általa meghatározott feltételek alapján, amelyek lényegében Ukrajna kapitulációját jelentik. „Ezzel azt ismernék el, hogy az agresszor, aki nagyobb erővel rendelkezik, végül elérte a célját, és mi többiek ebbe belenyugszunk. Ez pedig sem országunk, sem gyermekeink biztonsága szempontjából nem lenne jó hír” – magyarázta Pavel.

Hozzátette, hogy tetszik vagy sem, Csehországnak az az érdeke, hogy támogassa Ukrajnát, hogy Oroszország megértse:

az eredményeket nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál lehet elérni.

Szerinte nyomást kell gyakorolni olyan országokra is, mint például Kína, amely befolyással van Oroszországra, valamint azokra, amelyek támogatják Oroszországot és agresszióját. „Minél tovább érzi Moszkva azt a lehetőséget, hogy katonai erővel megszerezheti Ukrajnát vagy annak jelentős részét, annál tovább fog a háború tartani” – vélekedett a cseh köztársasági elnök.

Csehország a 2022 februárjában kezdődött orosz invázió óta több mint 290 millió euró értékben ajándékozott katonai felszerelést Ukrajnának. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter úgy tájékoztatott, hogy

a cseh védelmi ipar több mint 1600 darab technikai eszközt és minden kaliberből milliónyi lőszert szállított Ukrajnának.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Csehország fő figyelmét a lőszerbeszerzésre fordította, amelynek célja, hogy az év végéig 500 ezer darab nagy kaliberű lőszert szállítsanak Ukrajnába. Hozzátette, hogy a lőszereket Csehország a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával szerzi be.

Jana Cernochová emlékeztetett, hogy Csehország a háború kezdete óta több mint 7000 katonát képzett ki, mind Csehország és Lengyelország területén. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország védelmi kiadásai idén először közelítik meg a GDP két százalékát. „Végre elkezdhetjük törleszteni azt az óriási adósságot, amely az évek során felhalmozódott” – jegyezte meg a cseh védelmi miniszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×