A Magyar Nemzeti Bank változtatott korábbi prognózisán. Ez kisebb mértékben érinti az inflációs pályát és nagyobb mértékben a reálgazdasági előrejelzést – összegezte az MNB igazgatója, hozzátéve, az infláció esetében enyhe emelkedést várnak 2025 elején.

Balatoni András sorolta: 4,3 százalék lett az infláció, majd 4,6 százalékra emelkedik. Ugyanakkor a jövő év első negyedévében a korábban is várt dezinflációs trend meg fog valósulni, de egy hónappal később, mint ahogy korábban az MNB várta. Februártól 4,2 százalékos inflációra számítanak, márciustól pedig várhatóan már a toleranciasávban lesz a fogyasztói árindex, és a jövő év döntő részében ott is marad. 2026 elejétől érjük el majd fenntartható módon a 3 százalékos inflációs célt – erősítette meg mindazt, amit Virág Barnabás jegybanki alelnök kedden a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón elmondott.

A gazdasági növekedési várakozásokról elmondta: a jövő év második felében már érdemi gyorsulásra számítanak a fogyasztás bővülése és több beruházás termőre fordulása miatt.

"2024 végén nagyon enyhe növekedés lehet, stagnálásközeli állapot, erre számítunk, és utána 2025 első felében inkább a fogyasztás lesz az, ami támogatja majd a növekedést. 2025 második felében, amikor belépnek az ismert a nagyvállalatok, gyárak a termelésbe (BMW, BYD, CATL - a szerk.), akkor egy sokkal élénkebb gazdasági növekedésre számítunk" – mondta, részben megerősítve Orbán Viktor minapi prognózisát.

A nettó export jövőre – a jegybanki számítások szerint – éves átlagban inkább negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez, és 2026-tól lesz egy pozitív hozzájárulása megint.

"2026-tól egy nagyon széles bázisú gazdasági növekedés lesz éves átlagban is. Összességében, a 2024-es és a 2025-ös gazdasági teljesítményét együtt nézve 3,6 százalékkal bővülhet a GDP. Ez nagyjából az EU középmezőnye, és jelentősen magasabb, mint az EU vagy az eurózóa átlagáé" – mutatott rá. Megjegyezte, a régióban azért látni jobb teljesítményeket, így például Lengyelországban vagy Szlovákiában.

Balatoni András közölte, a jegybank élénk reálbérnövekedést jelez a következő évekre, a fogyasztás összhangban van a régiós mintázattal, és megerősítette, a hitelállomány 2025-ben várható bővülése szintén fontos támasza lesz az idei teljesítménynek és a jövő évi növekedésnek is.

Az MNB adatai szerint élénk emelkedés mutatkozik a háztartások hitelfelvételében is, a hitelállomány növekedése jövőre - a munkáshitel bevezetésével is számolva - 15 százalék körüli mértéknél tetőzhet.

A háztartások megtakarítási rátája várhatóan 10-11 százalék körül stabilizálódik.

A jegybanki beszámoló alapján a vállalati beruházások egyelőre elmaradtak a korábbi várakozásoktól, a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó visszaesés a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar területén volt. A beruházások csökkenésének oka a ciklikusan gyenge kereslet, a visszafogott vállalati kapacitáskihasználtság, ami miatt nem is gondolkodnak bővítésben. A várakozások szerint 2025 második felétől már élénkülhetnek a külpiacaink, javulhat az eurózóna GDP-je, a beruházások és a német ipar termelése.

A vállalati hitelezésben egyelőre stagnálás tapasztalható, egyfajta kivárás is van, például a Demján Sándor Program várható olcsóbb forrásai miatt. A vállalatok beruházásai a 2024-es 12 százalékos csökkenés után jövőre már 5 százalékos növekedést mutathatnak, stabilizálódni fog a beruházási ráta.

A hazai költségvetésben a kamatkiadások nélküli egyenleg jelenleg egyensúlyközeli állapotot mutat, akár enyhe többlet is is kialakulhat, a hiány mérséklődésével pedig a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az adósság 2027-re. A folyó fizetési mérleg többlete az idén a GDP 2,1 százalékát teszi ki, ami 2026-27-ben emelkedhet még kissé - közölte az MNB.