eur:
413.13
usd:
399.15
bux:
79243.31
2024. december 19. csütörtök Viola
A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében 2024. december 18-án. Balról szemben Karácsony Gergely főpolgármester (k), mellette Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója (b) és Számadó Tamás főjegyző (j).
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Döntöttek az autóelkobzás és Rákosrendező ügyében, és elfogadták Budapest költségvetését

A Fidesz nélkül fogadták el a Fővárosi Közgyűlés ülésén Budapest jövő évi költségvetését. Szavaztak a képviselők Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztéséről a "mini-Dubaj" beruházással kapcsolatban, illetve a közparkok bekamerázásáról szóló kezdeményezésről is. Javaslat készül a kormány számára egy milliárdos külvárosfejlesztésről és döntöttek a dunai uszoda létesítésének lehetőségével kapcsolatban is.

Elfogadta a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetését szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely a 2025-ös büdzsében a bevételi és kiadási főösszeget 434 milliárd 694 millió 876 ezer forintban határozta meg. Igennel szavazott Karácsony Gergely főpolgármester, valamint a DK, az MSZP, a Párbeszéd-Zöldek, a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom képviselői. A Karácsony Gergely által jegyzett javaslatot így végül 20 igen szavazattal, a Fidesz-KDNP-frakció képviselőinek 10 nem szavazata ellenében fogadta el a közgyűlés. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt három képviselője a szavazások megkezdése előtt távozott az ülésteremből.

Az elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 422 milliárd 544 millió 893 ezer forintban, kiadásait 426 milliárd 269 millió 12 ezer forintban állapítja meg. A 3 milliárd 724 millió 119 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével finanszírozzák. Hiteltörlesztés kiadásaira 7 milliárd 466 millió 9 ezer forintot fordítanak.

Az elfogadott büdzsé azzal számol, hogy

a főváros csak annyit fizet meg a jövőre esedékes szolidaritási hozzájárulásból, amennyit az államtól kap támogatásként feladatai ellátására.

Karácsony Gergely az elfogadott javaslatban azt írta: Budapest költségvetési helyzete "fenntarthatatlan", és az évről évre növekvő kormányzati elvonások 2025-re azt eredményezik, hogy a pénzügyi helyzettel kapcsolatos kérdés már így hangzik: megmaradhat-e Budapest önrendelkezése?

"Olyan költségvetést terjesztünk a Fővárosi Közgyűlés elé, amellyel egy végletekig kivéreztetett város nem csak a működőképességéért, de az önrendelkezéséért is megküzd" - fogalmazott.

A jövő évi szolidaritási hozzájárulás megfizetését a kormányzat által biztosított feladatellátási normatíva összegével megegyező mértékben tervezték, s ezzel képesek "egy működőképesség határán lévő költségvetést megalkotni". Amennyiben a "kormány működtetésére" befizetnék a jövőre esedékes szolidaritási hozzájárulási összeget, akkor 50 milliárd forinttal többet szednek el Budapesttől, mint amit kötelező feladatokra kap a város - mutatott rá Karácsony Gergely emlékeztetve arra, hogy az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulás kapcsán indított perben hozott határozatában kimondta: a szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, összeütközésbe kerülhet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával". Ezért a tervezéskor a közszolgáltatások csökkentése nélkül csak azzal lehet számolni, hogy nem lehet nettó befizető a város a kormány irányába - írta Karácsony Gergely.

A vitában szólt arról is, rendszeresen felmerül kérdésként, hogy

hol van a főváros pénzügyi tartaléka, erre a válasz: a központi költségvetésben, ugyanis az előző ciklusban az állam 277 milliárd forintot vont el a fővárostól.

Elmondta, a költségvetés tervezésekor az Alkotmánybíróság döntéséből indultak ki, és nem az a dolguk, hogy egy ki sem hirdetett elvonást betervezzenek a költségvetésbe, hanem az, hogy az alkotmányos álláspontot képviselve, a város működőképességét biztosítva terjesszék be a költségvetést. A főváros az elmúlt években kiszámítható bérpolitikát folytatott, és a szakszervezetekkel megkötötték a megállapodást a jövő évi béremelés mértékéről, a költségvetés pedig tartalmazza a béremeléshez szükséges forrásokat.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) szerint ha a közgyűlés "tiszás, DK-s többsége" elfogadja a költségvetést, Budapestnek lesz egy elfogadott, de törvénytelen büdzséje. Felhívta a figyelmet: a jövő évi állami költségvetést még nem fogadta el az Országgyűlés, de a szolidaritási hozzájárulás mértéke a képlet alapján kiszámolható, vagyis tudható, mennyit kellene fizetnie a fővárosnak, de a városvezetés úgy döntött, ezt nem fogja befizetni. Kitért arra is, a Tisza Párt azzal zsarolta a főpolgármestert, hogy nem szavaz meg semmit, amíg nincs a fővárosi önkormányzatnak új szervezeti és működési szabályzata, de Karácsony Gergely most eleget tesz a Tisza zsarolásának.

A költségvetés elfogadása után a képviselők megerősítették a fővárosi önkormányzat és a tulajdonában álló cégnél vagy fenntartásában lévő intézménynél működő reprezentatív szakszervezetek között már korábban létrejött, a 2025-2029. évekre szóló bér- és foglalkoztatáspolitikai megállapodást. A béremeléshez a most elfogadott 2025-ös büdzsé biztosít forrást.

Ugyancsak a költségvetéshez kapcsolódóan a képviselők - egyhangúlag - döntöttek a fővárosi lakásrezsi-támogatási rendelet módosításáról, és így január elsejétől a díjtámogatás a korábbi havi 2000 forintról 3000-re, azaz évi 24 ezerről évi 36 ezer forintra nő. A két díjtámogatás igénybevételére jogosult budapesti háztartások támogatása havi 4000 forintról 6000-re, azaz évi 72 ezer forintra nő. A módosítással az öregségi nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a jogosultsági határt is megemelték. Így azok az igénylők jogosultak a díjtámogatásra, akiknek (vagy a velük egy háztartásban élő) havi ellátási összege nem haladja meg a 220 ezer forintot, és ezen belül két díjtámogatásra jogosultak azok, akik havi ellátási összege nem haladja meg a 130 ezer forintot.

Döntöttek a képviselők a Rákosrendezőre tervezett "mini-Dubaj" beruházás ügyében is. Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének közös javaslatára a Fővárosi Közgyűlés szerdán kinyilvánította: elkötelezettek Rákosrendező fejlesztése mellett és meghatározták, milyen elveket kell szem előtt tartani a terület fejlesztése során. A képviselők 20 igen szavazattal és 10 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.

A testület rögzítette:

  • legalább 25 hektáros új közpark kialakítása szükséges a területen a XIII.-XIV. kerületet összekötő zöldút létrehozásával,
  • a fejlesztési területen legfeljebb 15 ezer lakás létesíthető, és
  • a megfizethető új lakások aránya minden egyes beruházási ütemben el kell hogy érje a 20 százalékot.

A főpolgármester előterjesztőként arról beszélt, a kormány terve a mini-Dubajról nem a lakhatást, életminőséget szolgálja és fontosnak nevezte, hogy a közgyűlésnek legyen álláspontja a kérdésben, amit képviselni tudnak az építésügyi minisztériummal folytatott tárgyalásokon. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: nemzetközi szerződésnek álcázott paraván mögött, a magyar állam az ország legértékesebb telkét átadja egy másik állam által kinevezett beruházónak, ez a pedig szerinte "nettó hazaárulás".

Előterjesztőként Vitézy Dávid kiemelte: itt a lehetőség, hogy olyan funkciókkal gazdagítsák a rozsdaövezeteket, amikből hiány van, nevezetesen a megfizethető lakhatással és hozzáférhető, minőségi zöldfelülettel. Hozzátette, ezért javasolták, hogy rögzítsék, a város számára milyen beépítési karakter és funkció lenne kívánatos a területen, és ehhez milyen közlekedésfejlesztési beruházások szükségesek.

Vitézy Dávid kiemelte:

elutasítják, hogy a főváros jogköreit elvonva, külföldi befektetői érdekek mentén fejlődjön ez a fontos rozsdaövezet.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője amellett érvelt, hogy egyelőre korai a döntés, még nem készült el a terület fejlesztésének koncepciója.

A képviselők elfogadták Szaniszló Sándor, a DK fővárosi frakcióvezetőjének javaslatát, hogy a felterjesztési joggal élve fejezzék ki, nem értenek egyet a pályaudvarok és környezetük hasznosítására kiírt pályázat feltételeivel és eljárásával és kérik annak a visszavonását. Rögzítették azt is, egyetértenek azzal, hogy a pályaudvarok és környékük magántőke bevonásával újuljon meg, de ehhez koncepcióterv kell, amely felméri, mely területeken lehetséges lakásépítés, kereskedelmiingatlan-fejlesztés, illetve milyen közcélú fejlesztések szükségesek.

A hvg.hu az ügyben korábban azt írta, hogy változtatási tilalmat rendel el a terézvárosi önkormányzat a tervezett Podmaniczky park területére. A képviselő-testület beépítésre nem szánt területté sorolja vissza azokat a Nyugati pályaudvartól a Dózsa György útig húzódó állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyekre a Podmaniczky parkot tervezik megépíteni. A kormány viszont 99 évre magánkézbe adná azokat.

A közgyűlés elfogadta Vitézy Dávid azon javaslatát is, hogy fejezzék ki: elkötelezettek a nyugati, keleti, déli és kelenföldi pályaudvarok és környezetük fejlesztése mellett, és élve a felterjesztési joggal, kezdeményezik a pályázati felhívások visszavonását.

Változás jöhet a reptéri busznál, ugyanis a közgyűlés - ugyancsak Vitézy Dávid és Karácsony Gergely javaslatára - úgy döntött, megvizsgálják a 100E repülőtéri expressz autóbuszjárat útvonalának és járatsűrűségének kihasználtságát, és a kihasználtságra és az utasigényekre figyelemmel a főpolgármester szükség szerint javaslatot tesz új, hasonló funkciójú járatok indítására, a járatsűrűség módosítására. Azt is megvizsgálják, hogy BKK eredményének csökkenése nélkül miként biztosítható jelentős kedvezmény a buszjáraton azoknak, akik 30 napos vagy annál hosszabb érvényességű, Budapest területén helyi közösségi közlekedés igénybe vételére jogosító bérlettel rendelkeznek.

Vitézy Dávid javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy

a főpolgármester készíttessen megvalósíthatósági tanulmányt egy dunai folyami uszoda létesítéséről.

A képviselők többsége nem támogatta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetőjének és Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) javaslatát, hogy a főpolgármester végezzen költségelemzést és felmérést a főváros által üzemeltetett közparkok körülkerítésére, térfigyelőkamera-rendszer fejlesztésére, a teljeskörű közvilágítás kiépítésére.

A Fidesz-KDNP fővárosi frakciója egy, a külvárosra szabott fejlesztési program létrehozatalát kezdeményezte ötmilliárd forint értékben az ülésen, ugyanakkor Balogh Balázs (Tisza Párt) módosító javaslatára arról döntöttek, hogy Karácsony Gergely tegyen javaslatot a kormány számára ugyanezen célból egy 50 milliárdos alap létrehozására.

A közgyűlés határozott arról is, hogy meghirdeti a 2024-2025. évi közösségi költségvetési keretösszeg felhasználására irányuló ötletpályázatot.

A képviselők döntöttek a Fővárosi Környezetvédelmi Alapra érkezett pályázatok támogatásáról. A beérkezett 29 pályázatból 18-at támogattak 27,7 millió forinttal.

Arról is döntöttek, hogy a II. kerületben Pesthidegkút-Ófalu központi terét Búcsú térre nevezik el, a XXI. kerületben pedig utat neveztek el Diebold Hermann csepeli építészről.

Címlapról ajánljuk

Döntöttek az autóelkobzás és Rákosrendező ügyében, és elfogadták Budapest költségvetését

A Fidesz nélkül fogadták el a Fővárosi Közgyűlés ülésén Budapest jövő évi költségvetését. Szavaztak a képviselők Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztéséről a "mini-Dubaj" beruházással kapcsolatban, illetve a közparkok bekamerázásáról szóló kezdeményezésről is. Javaslat készül a kormány számára egy milliárdos külvárosfejlesztésről és döntöttek a dunai uszoda létesítésének lehetőségével kapcsolatban is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×