Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, alaptörvény-ellenes az olimpia rendezéséről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzés. A megsemmisítés oka, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös tekintettel annak időszerűségére – derül ki az Alkotmánybíróság közleményéből.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kérdés megfelel mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének. Mint írták,

a Kúria döntése meghozatalakor nem volt figyelemmel a NOB új eljárásrendjére, ezért a kérdés azt a téves látszatot keltheti, hogy amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazáson az „igen” szavazatok kerülnének többségbe, akkor Budapest pályázhat a 2036-os olimpiai játékokra.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kúria nem volt figyelemmel a népszavazási kérdés időszerűségére sem. A helyi népszavazás egy évig köti a jogalkotót, ugyanakkor a NOB eljárásrendje alapján az egy éves kötőerőn belül az úgynevezett tájékozódási folyamatban a főváros nem tud jelentkezni a 2036. évi olimpiára, a célzott tárgyalás megkezdéséről való a döntés pedig a NOB kezében van. A kötőerő a népszavazás során kifejezésre juttatott választópolgári akarat érvényre jutásának fontos garanciája, mivel az érvényes és eredményes népszavazást követően a választópolgári akaratnak megfelelő döntést a jogalkotónak végre kell hajtania. A népszavazásra feltett kérdés akkor idő előtti, ha érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgári akarat nem tud érvényre jutni a kötőerő időtartamán belül. Ha egy hitelesítő döntés ilyen idő előtti kérdésben nyit utat a népszavazásnak, akkor a népszavazási kérdés szükségképpen megtévesztő is, azon túl, hogy sérti a kötőerő garanciális szabályának az érvényesülését – indokolt az Ab.

Hozzátették: a jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben feltenni szándékozott kérdés nemcsak a választópolgári, de a jogalkotói egyértelműség követelménye szempontjából is megtévesztő, mivel a pályázat benyújtása vagy az attól való tartózkodás olyan lehetetlen célt fogalmazna meg Budapest Főváros Önkormányzata számára, amely az ismertetett eljárási rezsim jelen szakaszában értelmezhetetlen.

Mint ismert, a a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) megtagadta az ügyben annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, amely így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” Az FVB álláspontja szerint a kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének. 2019-től ugyanis gyökeresen megváltozott az olimpiarendezéssel kapcsolatos – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által megalkotott – eljárásrend.

Az új szabályok alapján az olimpia rendezésének joga már nem pályázati rendszerben dől el,

hanem a felek (a rendezésre aspiráló régió vagy város, a NOB, illetve az adott nemzeti olimpiai bizottság) közötti – több körös és több évig tartó – tárgyalássorozat alapján.

A Kúria az FVB döntését megváltoztatva hitelesítette a fenti népszavazási kérdést, mivel megítélése szerint egyrészt a "pályázat benyújtása" kifejezésnek van egy általános, mindenki számára ismert, a választópolgárok számára is egyértelmű jelentéstartalma. Másrészt a fővárosi közgyűlés számára is világosan, kizárólag egyféleképpen értelmezhetően tartalmazza a kérdés valódi tartalmát, tudniillik hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen körben kell döntést hoznia, milyen intézkedéseket, lépéseket kell tennie az olimpia megrendezésének lehetősége érdekében.

A Kúria végzését – mások mellett – a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támadta meg alkotmányjogi panasszal. A MOB álláspontja szerint a Kúria megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel egyrészt nem indokolta meg, miért hagyta figyelmen kívül az olimpiarendezéssel kapcsolatos új eljárásrendet, másrészt az Alaptörvény 28. cikkével ellentétesen értelmezte az népszavazási kérdés egyértelműségét.