Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Wikipedia

Pénteken lehet utoljára kereskedni kárpótlási jeggyel, utána el lehet tenni emlékbe

Megszűnik a tőzsdén az 1992 decemberében bevezetett még mindig fizikai kárpótlási jegy forgalmazása. Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban beszélt a speciális értékpapír kibocsátásáról és a szomorú jövőjéről.

A kárpótlási jegy egy sajátos magyar értékpapír-innováció, ez az állam adósságát megtestesítő fizikailag létező értékpapír, amit azok kaptak a 90-es évek folyamán, akiknek rokonaik életüket, vagy ők maguk szabadságukat vagy vagyonuk jelentős részét elvesztették – ismertette az InfoRádióban Korányi G. Tamás annak kapcsán, hogy a kárpótlási jegy tőzsdei kereskedelmi az uniós szabály miatt megszűnik.

A tőzsdei szakértő, aki 1992 decemberében az elsők között vásárolt kárpótlási jegyet a parketten, felidézte, hogy ez az eszköz csupán részleges kárpótlásként szolgált, é a kibocsátás körüli zavaros viszonyokat mutatja, hogy máig nem tudni, hogy pontosan mekkora értékben bocsátották ki, a szakértő ezt 250 és 300 milliárd forint közé teszi. "Összehasonlításul akkoriban 30 milliárd forint volt a teljes kapitalizációja az OTP-nek, tehát

ez egy eszementen nagy összeg volt"

– tette hozzá.

Az értékpapírt a privatizációs folyamatokban lehetett felhasználni, esetleg lakás vagy termőföld vásárlására, de maradt a kárpótoltak tulajdonában is, a mennyisége azonban nem ismert. A kárpótlási jegyekkel a tőzsdén is lehetett kereskedni, de Korányi G. Tamás szerint minimális volt a forgalma, mert utoljára 2004-ben lehetett érdemben hasznosítani: akkor Forrás-részvényekre lehetett egy az egyben átváltani. Mint elmondta, ma egy ilyen részvény 1700 forintot ér. Azóta a szórványos kötések 300-350 forintos árfolyamon történtek, de mostantól ennek a lehetősége is megszűnik.

"Van egy EU-előírás, amit még 2014-ben hoztak tízéves átmeneti idővel, hogy 2024-től az unió elszámolóházai csak dematerializált értékpapírokat számolhatnak el, így ez a sajátos értékpapír is csak úgy foroghatna, ha teljes egészében dematerializált és nem fizikai lenne. A teljes kárpótlási jegy mennyiséget soha nem dematerializálták, így vonatkozik rá ez a passzus, és január elsejétől megszűnik az ilyen ügyletek elszámolhatósága, vagyis nem lehet a tőzsdén eladni a jegyeket" – mondta a tőzsdei szakértő, és hozzátette: ez az állam mulasztása. Akinek ilyen jegy van a birtokában, és még ez jelentős mennyiség lehet, az legfeljebb elteheti emlékbe,

"ami egy állami kötelezettséget megtestesítő értékpapír esetében elég különös".

Pénteken lehet utoljára kereskedni a kárpótlási jegyekkel a tőzsdén, de Korányi G. Tamás szerint aligha élnek majd ezzel sokan, hiszen mostantól semmire sem lehet majd használni ezeket a papírokat, legfeljebb véletlenszerűen lehet rá vevőt találni, így ez a döntés gyakorlatilag a kárpótlási jegy teljes illikviditását jelenti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×