Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Jens Stoltenberg: Kijevnek joga van oroszországi célpontokat támadni

„Azzal, hogy a NATO engedélyezi Ukrajna számára az általuk szállított fegyverek használatát orosz területen, a NATO-tagok nem válnak a konfliktus részévé” – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára a NATO külügyminiszteri tanácsának informális ülésén Prágában.

A cseh fővárosban megtartott informális külügyminiszteri tanácskozás legfőbb célja a NATO washingtoni csúcstalálkozójának előkészítése. Jens Stoltenberg főtitkár szerint a szövetségesek a háború 2022-es kezdete óta elfogadták, hogy fegyvereiket legitim célpontok elleni támadásokra is be lehet vetni. Ezért nem tartja újdonságnak a NATO-fegyverek oroszországi alkalmazásának kérdését.

Megismételte, hogy Kijevnek joga van az önvédelemhez, tehát az orosz területen lévő legitim célok elleni támadásokhoz is. „Oroszország saját területéről támadja és ágyúzza Ukrajnát, ezért Ukrajnának képesnek kell lennie reagálni erre, ez része az önvédelemhez való jognak” – szögezte le Jens Stoltenberg.

Arra a kérdésre, hogy nem aggódik-e a konfliktus ily módon történő eszkalálódása miatt, azt válaszolta, hogy Oroszország maga terjesztette ki a konfliktust azzal, hogy egy idegen országot szállt meg, és a múlt héten új frontot nyitott. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió napján egy beszédében azt mondta, következményei lesznek annak, ha valaki fegyvert ad Ukrajnának.

„Ezt mindig megismétli, amikor a szövetségesek bejelentik, hogy újabb szállítmányt küldenek Kijevnek. Ukrajnának viszont joga van az önvédelemre. Ez nem teszi a NATO-tagokat a konfliktus részeseivé”

– mondta Stoltenberg. A főtitkár úgy vélte, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kellene játszania a biztonsági rendszerek Ukrajnába küldésének koordinációjában, valamint a kezelő személyzet kiképzésében is ukrán területen.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter teljes mértékben egyetért a NATO főtitkárral abban, hogy Ukrajna számára biztosítani kell a kiszámíthatóságot. Mint mondta, a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezés is akkor indult, amikor lőszerhiány volt, hasonlóan a német kezdeményezéshez, amikor légvédelmi rendszerekből és rakétákból volt hiány.

A cseh diplomácia vezetője szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO ajtaja nyitva maradjon új tagok előtt, beleértve Ukrajnát is. Jan Lipavský az javasolta, hogy

készüljön egy közös NATO-stratégia az orosz agresszió megfékezésére.

„Egy olyan stratégia, amely nem csak ad hoc megoldásokat szül, hanem egyértelmű üzenetet küld Putyinnak, hogy a birodalmi beavatkozással kapcsolatos számítása nem fog működni” – szögezte le a cseh külügyminiszter, hozzátéve, ő is egyetért azzal, hogy Ukrajnának joga van az olyan katonai akciókhoz, amelyeket Oroszország területén hajtanak végre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×