Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Jens Stoltenberg: Kijevnek joga van oroszországi célpontokat támadni

„Azzal, hogy a NATO engedélyezi Ukrajna számára az általuk szállított fegyverek használatát orosz területen, a NATO-tagok nem válnak a konfliktus részévé” – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára a NATO külügyminiszteri tanácsának informális ülésén Prágában.

A cseh fővárosban megtartott informális külügyminiszteri tanácskozás legfőbb célja a NATO washingtoni csúcstalálkozójának előkészítése. Jens Stoltenberg főtitkár szerint a szövetségesek a háború 2022-es kezdete óta elfogadták, hogy fegyvereiket legitim célpontok elleni támadásokra is be lehet vetni. Ezért nem tartja újdonságnak a NATO-fegyverek oroszországi alkalmazásának kérdését.

Megismételte, hogy Kijevnek joga van az önvédelemhez, tehát az orosz területen lévő legitim célok elleni támadásokhoz is. „Oroszország saját területéről támadja és ágyúzza Ukrajnát, ezért Ukrajnának képesnek kell lennie reagálni erre, ez része az önvédelemhez való jognak” – szögezte le Jens Stoltenberg.

Arra a kérdésre, hogy nem aggódik-e a konfliktus ily módon történő eszkalálódása miatt, azt válaszolta, hogy Oroszország maga terjesztette ki a konfliktust azzal, hogy egy idegen országot szállt meg, és a múlt héten új frontot nyitott. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió napján egy beszédében azt mondta, következményei lesznek annak, ha valaki fegyvert ad Ukrajnának.

„Ezt mindig megismétli, amikor a szövetségesek bejelentik, hogy újabb szállítmányt küldenek Kijevnek. Ukrajnának viszont joga van az önvédelemre. Ez nem teszi a NATO-tagokat a konfliktus részeseivé”

– mondta Stoltenberg. A főtitkár úgy vélte, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kellene játszania a biztonsági rendszerek Ukrajnába küldésének koordinációjában, valamint a kezelő személyzet kiképzésében is ukrán területen.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter teljes mértékben egyetért a NATO főtitkárral abban, hogy Ukrajna számára biztosítani kell a kiszámíthatóságot. Mint mondta, a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezés is akkor indult, amikor lőszerhiány volt, hasonlóan a német kezdeményezéshez, amikor légvédelmi rendszerekből és rakétákból volt hiány.

A cseh diplomácia vezetője szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO ajtaja nyitva maradjon új tagok előtt, beleértve Ukrajnát is. Jan Lipavský az javasolta, hogy

készüljön egy közös NATO-stratégia az orosz agresszió megfékezésére.

„Egy olyan stratégia, amely nem csak ad hoc megoldásokat szül, hanem egyértelmű üzenetet küld Putyinnak, hogy a birodalmi beavatkozással kapcsolatos számítása nem fog működni” – szögezte le a cseh külügyminiszter, hozzátéve, ő is egyetért azzal, hogy Ukrajnának joga van az olyan katonai akciókhoz, amelyeket Oroszország területén hajtanak végre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×