A KDNP nem támogatja a javaslatot

Juhász Hajnalka (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben átpolitizálódott a nemzetközi szervezetek világa, nemcsak az Európai Bizottság, hanem a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is.

Mérlegelendő, hogy valamennyi uniós tagállam tagja az ICC-nek, de a világ számos nagy országa nem, így nincs univerzális jellege – jegyezte meg, hozzátéve: foglalkozni kell a római statútum belső jogban való kihirdetésének problémájával és a visszaható hatály tilalmával is.

Felvetette: ha Benjamin Netanjahu elfogadja a meghívást, és Magyarországra látogat, letartóztatják az izraeli miniszterelnököt?

Úgy értékelt, a bilaterális kapcsolatokban terhet jelenthet a visszalépés.

Nagyon fontos érték, hogy a háborús bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, de oda kell figyelni arra, hogy melyek azok a nemzetközi szervezetek, amelyek nem tisztán nemzetközi jogi tevékenységet végeznek, hanem elindulnak a politika útján – összegzett Juhász Hajnalka, jelezve: a KDNP nem támogatja az előterjesztést.

Mi Hazánk: Magyarország új nemzetközi szervezet alapítását kezdeményezhetné

Apáti István (Mi Hazánk) arra figyelmeztetett, hogy az izraeli kormányfő érintettsége miatt igen kényes kérdésről van szó.

Értékelése szerint a büntetőbíróság az objektivitásnak a látszatát is kerüli, vannak számukra „erősebbek az egyenlők között”.

Feltette a kérdést, lehetséges-e egyáltalán a nemzetközi jog értelmében a bentmaradás, majd felvetette, hogy Magyarországnak érdemes lenne kezdeményező szerepbe kerülnie, és elindítania egy olyan nemzetközi szervezetet, amely sokkal jobban tudna működni az ICC-nél.

Ha számos tagállam az ICC felszólítása ellenére nem mer letartóztatásokat végrehajtani, akkor az egy „sóhivatal” - jelentette ki.

Apáti István hangsúlyozta: ugyanolyan súlyos büntetést érdemelnek azok, akik ártatlan izraeliek, mint akik ártatlan palesztinok életét oltották ki. Bűnnek és provokációnak tartja, hogy a súlyos bűncselekményekkel vádolt izraeli kormányfőt meghívták Magyarországra, és több napon át vendégül látták itt.

Kérdésesnek nevezte, hogy ha Magyarország az ICC tagja marad, és október 23-án Benjamin Netanjahu belép az ország területére, akkor letartóztatják-e. Ezt elkerülendő, jobb lenne visszavonni a izraeli kormányfő meghívását, már csak a terrorveszély elkerülése miatt is – vetette fel.

Az elnöklő Forsthoffer Ágnes a vitát lezárta.

Zárszó: a nemzetközi büntetőbíróság szervezetében való maradást szolgálja a javaslat

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a törvényjavaslat rövid, egyértelmű, és a nemzetközi büntetőbíróság szervezetében való maradást szolgálja. Nem véletlenül volt Magyarország az alapító 127 állam egyike – jegyezte meg.

Hozzátette: a törvényjavaslat elfogadásával Magyarország kifejezi, hogy elítéli a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekményeket, emellett lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország továbbra is a nemzetközi közösség tagja maradjon.

Az Országgyűlés visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Az Országgyűlés 133 igen, 37 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett - kivételes eljárásban - elfogadta az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodás felmondásának visszavonásáról szóló törvényt.

A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabály rögzíti: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírói fórumon. Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában.

Hatályát veszti a büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló 2025-ös törvény.

Az indoklás szerint az előterjesztés nem csupán egy korábbi, a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes döntés visszavonása, hanem hitvallás is amellett, hogy az igazságosság, az emberi méltóság és a nemzetközi együttműködés értékei Magyarország számára továbbra is iránytűként szolgálnak.