Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
331.72
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Moszkva: ezért felelni fog a NATO

Az orosz külügyi szóvivő szerint az orosz területekre nyugati fegyverekkel mért ukrán csapás után kényszerű dolgok jönnek.

Kénytelen lesz felelni a NATO azért, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel mér csapást orosz területre - írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

A diplomata a nyugati országokban olyan elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy engedélyezhető-e Ukrajna számára a nemzetközileg elismert orosz területek támadása, rámutatott: az ukránok nem képesek önállóan használni a nyugati fegyvereket, és ezen lőszerek röppályáját NATO-országokban alakítják ki.

"Washingtonban, Londonban, Párizsban fel kellene fogni, hogy Oroszországban tökéletesen értik, hogy a NATO milyen szerepet játszik ezeknek a csapásoknak a végrehajtásában. A nyugatiak hiába fújják a lexikális buborékokat, ehhez nem kell semmilyen +engedélyt+ vagy +tilalmat+ adniuk Ukrajnának. Ez a natósok keze műve. És felelniük is nekik kell majd érte" - hangsúlyozta Zaharova.

A nyugati fegyverek Ukrajna általi bevetése csak az űrből elvégzett felderítés segítségével lehetséges. Ezeknek a lőszereknek a repülési rendeltetését magukban a NATO-országokban alakítják ki. Ezt vagy közvetlenül a NATO-bázisokról viszik be a rakétarendszerekbe, vagy táblagépeken keresztül. De bármely eset is áll fenn, az ukrán katonák maximális részvállalása ebben a folyamatban az, hogy megsúgják a célpontot a térképen. "A többi már csak a NATO-n múlik. De általában ezeket a célpontokat is ők maguk határozzák meg" - tette hozzá a szóvivő.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az utóbbi időben többször is sürgette az Egyesült Államokat és az EU NATO-országait, hogy vizsgálják felül azt a tilalmat, amely arra vonatkozik, hogy Ukrajna az oroszországi célpontokat nyugati fegyverekkel támadjon.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×