Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 21. szombat Eleonóra
Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke a városalapítók napján Kiskőrösön 2018. május 19-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

Erős hátszelet kap az Európai Unió bővítése

A slavkovi hármak, vagyis Szlovákia, Csehország és Ausztria parlamenti elnökei Horvátországgal együtt támogatásukról biztosítják Szerbia és Montenegró belépését az Európai Unióba – mondta az országszövetség és Horvátország közös tárgyalása után Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke.

A pozsonyi várban zajló tárgyalások fókuszában az új államok európai uniós csatlakozása állt. Emellett szót ejtettek az olyan új társadalmi kihívásokról is, mint az online térben terjedő álinformációk és a személyes adatokkal való visszaélések. „A digitális térnek szolgálnia kellene az embereket, nem pedig tönkretenni az életüket” – fogalmazott a szlovák parlament elnöke, aki szerint ez egyben az Európai Unió legnagyobb kihívása.

Radek Vondráček, a cseh képviselőház elnöke az unió bővítésének kapcsán megjegyezte, hogy új államok csatlakozása mindenképp hasznára válna a szövetségnek. A slavkovi szövetség

szorgalmazza Szerbia és Montenegró beléptetését az unióba,

s ennek fontosságáról igyekszik meggyőzni a többi tagállamot és államszövetséget is. A házelnök hangsúlyozta továbbá az Európai Unión belüli

nemzeti parlamentek erősebb hangjának szükségességét.

Wolfgang Sobotka osztrák házelnök szerint a „slavkovi hármak” országszövetség egyértelmű jelét adta annak, hogy szükség van az Európai Unió bővítésére és az intenzívebb együttműködésre. Cseh és szlovák kollégájához hasonlóan hangsúlyozta, hogy az unió állampolgárainak olyan Európára van szükségük, amely megvédi és összehozza a tagállamokat.

A pozsonyi találkozón a cseh, a szlovák és az osztrák házelnök mellett jelen volt a horvát, a montenegrói és a szerb parlamenti elnök is.

A „slavkovi hármak” formátum a regionális együttműködés platformja, melyet 2015-ben kötött egymással Csehország, Szlovákia és Ausztria. A slavkovi palotában, a történelmi Austerlitzben aláírt alakuló nyilatkozat infrastrukturális, közlekedési, energiabiztonsági kérdésekkel, ifjúsági foglalkoztatással, határokon átnyúló kapcsolatokkal, az európai integráció társadalmi dimenzióival és az Európai Unió szomszédsági kapcsolataival foglalkozik. Az aláírók hangsúlyozták, hogy a „slavkovi hármak” nem a Visegrádi Négyek konkurenciájaként jött létre.

„Szükségesek az ilyen találkozók, és remélem, hogy már senki sem kérdőjelezi meg a regionális együttműködés fontosságát.

Ha nem gond a Benelux államok együttműködése, akkor nekünk sem kell tartanunk semmitől,

legyen szó akár a V4-ről, akár a slavkovi formációról” – jegyzete meg Andrej Danko szlovák házelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre több az erőszakos cselekmény, szigorítás jön a német vonatokon és pályaudvarokon

Egyre több az erőszakos cselekmény, szigorítás jön a német vonatokon és pályaudvarokon

Mélyen megrázta Németországot a közelmúltban az a haláleset, amely Rajna-vidék-Pfalz tartományban egy vasúti szerelvényen történt. Egy jegyellenőr munkavégzés során vesztette életét, amikor egy „potyautas” végzetesen bántalmazta őt. Napokkal később vált ismertté, hogy a német vonatokon és a pályaudvarokon a múlt évben csaknem 6000 bűncselekmény történt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Európa már nincs válaszúton

Európa már nincs válaszúton

Európa nem maga választotta az új geopolitikai helyzetet, de döntenie kell, hogy a Trump-korszak sokkja után a tagadás és kivárás stratégiáját követi-e, vagy valódi alkalmazkodásba kezd. A gyász öt fázisát leíró modell alapján az unió talán már túl van a haragon és az alkudozáson, de korántsem biztos, hogy eljutott az elfogadásig – különösen, ha még mindig abban bízik, hogy Washingtonban hamarosan visszafordul a széljárás. A Mercosur- és India-megállapodások, a védelmi kiadások növelése és a stratégiai autonómia körüli viták mind arról árulkodnak, hogy Európa keresi a helyét egy bizalmatlanabb, töredezettebb világrendben. A kérdés az, képes-e középhatalmi stratégiát építeni áldozatok árán is, vagy tovább sodródik a nagyhatalmak döntései között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×