Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
339.43
bux:
121561.17
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a főváros és a Mol-csoport közötti stratégiai megállapodás aláírásán a Városházán 2018. június 15-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Mol-vezér javára döntött a szlovák alkotmánybíróság

Jogsértőnek találta a Mol elnök-vezérigazgatója elleni elfogatóparancs kiadását a kassai székhelyű szlovák alkotmánybíróság. A taláros testület megállapította, hogy a főügyészség 2015-ben nem folytatott előzetes vizsgálatot az ügyben, amivel megsértette Hernádi Zsoltnak az igazságos eljárásra és egyéb jogi védelemre vonatkozó alapvető jogait.

Jogosnak ítélte a szlovák alkotmánybíróság Hernádi Zsolt egy korábbi panaszát, amelyet az ellene Horvátországban még 2015-ben kiadott elfogatóparancs szlovákiai végrehajtásával kapcsolatban adott be a bíróságra. A legmagasabb szintű szlovák jogi instancia kimondta, hogy

a szlovák főügyészség megsértette a Mol elnök-vezérigazgatójának az igazságos eljárásra és jogi védelemre vonatkozó alapvető jogait.

A Pozsonyban székelő vádhatóság azt követően intézkedett, hogy a horvát hatóságok európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a magyar olajtársaság vezetője ellen.

A szlovák alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy amikor az elfogatóparancsról szóló bejegyzés bekerült a schengeni információs rendszerbe, és azt a főügyészség is bejegyezte, kellőképpen élt-e azon jogkörével, hogy a bejegyzésről előzetes vizsgálatot folytasson. Az alkotmánybíróság február 11-én hozott döntése kimondta, hogy a főügyészség nem élt ezen jogkörével olyan mértékben, ahogy azt a vonatkozó előírások szabályozzák, és ezzel megsértette a panaszos igazságos eljárásra és egyéb jogi védelemre vonatkozó alapvető jogait.

A szlovák alkotmánybíróság ezzel érvénytelenné tette a főügyészség 2018-as bejegyzését, és az ügyet további vizsgálatra visszautalta a főügyészségnek, amelynek most

ismételten foglalkoznia kell Hernádi Zsolt beadványával, és meg kell térítenie az eljárással kapcsolatos költségeit.

Hernádi Zsolt ellen a horvát ügyészség 2013-ban emelt vádat, szerintük a Mol vezetője 2008 és 2009 között 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat. Hernádi Zsolt ellen európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, ennek végrehajtását a magyar bíróság azonban megtagadta, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×