Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
339.43
bux:
121561.17
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a ThyssenKrupp Industrial Solutions AG ügyvezető igazgatójával az 1,2 milliárd euróból (390 milliárd forint) létrehozandó poliol üzem tervezési, beszerzési és kivitelezési feladataihoz kapcsolódó szerződések aláírásán a budapesti Four Seasons Hotelben 2018. szeptember 12-én. A beruházás 200 munkahelyet teremt majd a Borsod-megyei Tiszaújvárosban, a Mol-csoport magyarországi petrolkémiai központjában.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Horvátország tavasszal kivásárolná a Molt

Áprilisra készül el a horvát kormány ajánlata a az INA 49 százalékos tulajdonrészének kivásárlásáról.

Pontot tenne a horvát kormány a régóta húzódó vita végére a Mollal. Április második felében elkészülhet a horvát kormány ajánlata arról, hogy mennyiért vásárolnák vissza a magyar olajipari cégtől az INA-ban birtokolt részvényeket - nyilatkozta a Népszavának Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter Zágrábban.

A horvát kormány tavaly októberben adott megbízást a New York-i Lazard befektetési banknak a tranzakció előkészítésére.

A Mol-csoport jelenleg az INA részvények több mint 49 százalékával rendelkezik, amelyeket 2003 óta több részletben vásárolt meg mintegy 1,8 milliárd dollárért. 2009-ben az akkori horvát kormánnyal megegyezve a Mol az irányítást is átvette az INA fölött. Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.

A horvátok szerint eleve nem tisztességes úton, hanem horvát politikusok, köztük Ivo Sanader akkori kormányfő megvesztegetésével jutott irányító helyzetbe a Mol. A zágrábi bíróság a múlt decemberben mind Sanadert, mind Hernádi Zsolt Mol vezért bűnösnek találta és első fokon szabadságvesztésre ítélte. Utóbbi továbbra is visszautasítja a vádakat, mondván a magyar hatóságok már felmentették a korrupció vádja alól, független nemzetközi szakértők szerint pedig a horvátországi ügyészi eljárás elfogult volt és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodott.

A Mol emellett 2013-ban döntőbíráskodást kezdeményezett befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit. A tét a Mol egymilliárdos követelésének teljesítése. A vitarendezési eljárás időközben lezajlott, és a döntés Tomislav Ćorić miniszter várakozása szerint még az idén megszületik.

Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×