Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Gordon Sondland, az Európai Unióhoz delegált amerikai nagykövet a Donald Trump elnök alkotmányos elmozdítását lehetővé tévő eljárást (impeachment) megelőző nyilvános kongresszusi meghallgatásán a törvényhozás washingtoni épületében 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Nagykövet: mindenki tudott arról, mit akart Trump Ukrajnától

Donald Trump EU-nagykövete az elnök elleni vádeljárást előkészítő meghallgatáson tett vallomást. Arról is kérdezték: valóban nyomás alá helyezték-e Kijevet az amerikai elnök belpolitikai céljai miatt.

Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-nagykövete tehette az eddigi leginkább terhelő vallomást főnökére a rivális demokraták által indított vádeljárási meghallgatások során.

A Trump elnök által kinevezett diplomata megerősítette, hogy másokkal együtt „az elnök utasításait követve” működött együtt Trump ügyvédjével, Rudy Giulianival és hogy „mindenki tudott” arról, hogy megpróbálták rávenni Ukrajnát a Trump demokrata riválisa és fia, Joe Biden elleni korrupciós vizsgálat bejelentésére.

A legfontosabb megjegyzése az volt, amikor a vizsgálat egyik gyakori kifejezését használva kimondta: igenis volt „quid pro quo” azaz Kijev tudtára adták:

akkor kap meg egy katonai segélyt, ha bejelenti a vizsgálatot Bidenék ellen.

Sondland korábban vagyonos szállodatulajdonos és a Trump-kampány egyik pénzügyi támogatója volt. Megjelenése a kongresszusi Hírszerzési Bizottság meghallgatásán azért volt lényeges, mert szavaiból az derült ki, hogy a Trump-kormányzat több illetékese is részt vehetett az Ukrajnára történő potenciális nyomásgyakorlásban.

A Demokraták úgy érzik, a tanúvallomással további muníciót kaptak ahhoz, hogy hivatalosan is vádat emeljenek Trump ellen, ami elvezethet a szenátusban indítandó vádeljáráshoz, - gyakorlatilag perhez – melynek végén felmenthetik az elnököt.

Trump és a Fehér Ház közben kiállt a nagykövet mellett, de az elnök aggodalmát jelezheti, hogy ezúttal egy jegyzetfüzettel állt ki a riporterek elé. Először fantasztikusnak nevezte nagykövete vallomását és közölte: itt az ideje, hogy leállítsák a vizsgálatot.

Majd hangosan és idegesen ismételgette, hogy miről is beszélt Sondlanddal. „Készen állnak? Forog a kamera? Nem akarok semmit, nem akarok semmit Ukrajnától – ezt válaszoltam a kérdésére, hogy mit akarok. Csak rövid ideig beszéltünk, nem ismerem annyira, de ezt mondtam” – nyilatkozta Trump.

Stephanie Grisham elnöki szóvivő pedig a Fehér Háznak a vallomásról szóló hivatalos interpretációját ismertette: „bár a nagykövet vallomása inkább saját feltételezéseiről és értelmezéséről, mint kemény tényekről szólt, tényként vallotta, hogy Trump elnök soha nem mondta azt neki: Zelenszkij ukrán elnök fehérházi látogatása vagy a segély feltétele, hogy Zelenszkij cserébe hivatalos bejelentést tegyen.”

Sondland úgy fogalmazott a meghallgatáson, hogy a cél a vizsgálat bejelentése és nem egy konkrét vizsgálat volt. Arról is beszélt, hogy emailt küldött Mick Mulvaney fehér házi kabinetfőnöknek, Rick Perry energiaügyi miniszternek és Mike Pompeo külügyminiszternek. Ebben azt írta: az új ukrán elnök kész megnyugtatni Trumpot, hogy

„teljesen transzparens vizsgálatot indít és minden követ megforgat... mindenki tudott róla, nem volt titok”.

Sondland az emailt az elhíresült, július 25-i Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés előtt küldte. Trump támogatóinak elmélete szerint Ukrajna és nem Oroszország avatkozott be a 2016-os elnökválasztási kampányba – és ezért próbált az elnök demokrata riválisára terhelő információhoz jutni. Joe Biden jelenleg a demokraták legesélyesebb elnök-aspiránsa a jövő évi elnökválasztások előtt.

Csakhogy egy szövetségi törvény tiltja, hogy amerikai elnökjelöltek külföldi segítséget fogadjanak el a választási folyamatban.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×