Infostart.hu
eur:
379.72
usd:
321.82
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Gordon Sondland, az Európai Unióhoz delegált amerikai nagykövet a Donald Trump elnök alkotmányos elmozdítását lehetővé tévő eljárást (impeachment) megelőző nyilvános kongresszusi meghallgatásán a törvényhozás washingtoni épületében 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Nagykövet: mindenki tudott arról, mit akart Trump Ukrajnától

Donald Trump EU-nagykövete az elnök elleni vádeljárást előkészítő meghallgatáson tett vallomást. Arról is kérdezték: valóban nyomás alá helyezték-e Kijevet az amerikai elnök belpolitikai céljai miatt.

Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-nagykövete tehette az eddigi leginkább terhelő vallomást főnökére a rivális demokraták által indított vádeljárási meghallgatások során.

A Trump elnök által kinevezett diplomata megerősítette, hogy másokkal együtt „az elnök utasításait követve” működött együtt Trump ügyvédjével, Rudy Giulianival és hogy „mindenki tudott” arról, hogy megpróbálták rávenni Ukrajnát a Trump demokrata riválisa és fia, Joe Biden elleni korrupciós vizsgálat bejelentésére.

A legfontosabb megjegyzése az volt, amikor a vizsgálat egyik gyakori kifejezését használva kimondta: igenis volt „quid pro quo” azaz Kijev tudtára adták:

akkor kap meg egy katonai segélyt, ha bejelenti a vizsgálatot Bidenék ellen.

Sondland korábban vagyonos szállodatulajdonos és a Trump-kampány egyik pénzügyi támogatója volt. Megjelenése a kongresszusi Hírszerzési Bizottság meghallgatásán azért volt lényeges, mert szavaiból az derült ki, hogy a Trump-kormányzat több illetékese is részt vehetett az Ukrajnára történő potenciális nyomásgyakorlásban.

A Demokraták úgy érzik, a tanúvallomással további muníciót kaptak ahhoz, hogy hivatalosan is vádat emeljenek Trump ellen, ami elvezethet a szenátusban indítandó vádeljáráshoz, - gyakorlatilag perhez – melynek végén felmenthetik az elnököt.

Trump és a Fehér Ház közben kiállt a nagykövet mellett, de az elnök aggodalmát jelezheti, hogy ezúttal egy jegyzetfüzettel állt ki a riporterek elé. Először fantasztikusnak nevezte nagykövete vallomását és közölte: itt az ideje, hogy leállítsák a vizsgálatot.

Majd hangosan és idegesen ismételgette, hogy miről is beszélt Sondlanddal. „Készen állnak? Forog a kamera? Nem akarok semmit, nem akarok semmit Ukrajnától – ezt válaszoltam a kérdésére, hogy mit akarok. Csak rövid ideig beszéltünk, nem ismerem annyira, de ezt mondtam” – nyilatkozta Trump.

Stephanie Grisham elnöki szóvivő pedig a Fehér Háznak a vallomásról szóló hivatalos interpretációját ismertette: „bár a nagykövet vallomása inkább saját feltételezéseiről és értelmezéséről, mint kemény tényekről szólt, tényként vallotta, hogy Trump elnök soha nem mondta azt neki: Zelenszkij ukrán elnök fehérházi látogatása vagy a segély feltétele, hogy Zelenszkij cserébe hivatalos bejelentést tegyen.”

Sondland úgy fogalmazott a meghallgatáson, hogy a cél a vizsgálat bejelentése és nem egy konkrét vizsgálat volt. Arról is beszélt, hogy emailt küldött Mick Mulvaney fehér házi kabinetfőnöknek, Rick Perry energiaügyi miniszternek és Mike Pompeo külügyminiszternek. Ebben azt írta: az új ukrán elnök kész megnyugtatni Trumpot, hogy

„teljesen transzparens vizsgálatot indít és minden követ megforgat... mindenki tudott róla, nem volt titok”.

Sondland az emailt az elhíresült, július 25-i Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés előtt küldte. Trump támogatóinak elmélete szerint Ukrajna és nem Oroszország avatkozott be a 2016-os elnökválasztási kampányba – és ezért próbált az elnök demokrata riválisára terhelő információhoz jutni. Joe Biden jelenleg a demokraták legesélyesebb elnök-aspiránsa a jövő évi elnökválasztások előtt.

Csakhogy egy szövetségi törvény tiltja, hogy amerikai elnökjelöltek külföldi segítséget fogadjanak el a választási folyamatban.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×