Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.84
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Leo Varadkar ír kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök sajtóértekezletet tart a dublini miniszterelnöki hivatal bejáratában 2019. szeptember 9-én. Johnson szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az ír kormányfő elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Nyitókép: MTI/EPA/Aidan Crawley

Nagy a nyomás Íroszágon a Johnson-terv miatt

A brit miniszterelnök brexit-javaslata nyomán komoly nyomás nehezedik Írországra, hogy fogadja el a brit kormány kilépési alkuját. A Johnson-terv szerint a britek és az EU között megszűnne a vámunió, de Észak-Írország közöspiaci szabályozás alatt maradna egy ideig.

Úgy tűnik, a brit parlamentben meglehet a szükséges többség ahhoz, hogy átmenjen Boris Johnson brexitalkuja.

Az EU-ból való rendezett kilépésről szóló alkut Theresa May idején határozottan elvető keményvonalas konzervatívok már a miniszterelnök mögé álltak.

Boris Johnsonnak sikerült megnyernie az északír koronahű protestánsok pártja, a DUP támogatását és ami még fontosabb, 25 lázadó ellenzéki munkáspárti képviselő is hajlandó az egyezményre szavazni.

A labda így átkerült az Európai Unió térfelére, amely valójában arra vár, hogy az Ír Köztársaság számára mi az elfogadható a Johnson-tervből. Azaz, hatalmas nyomás nehezedik Dublinra azt követően, hogy Boris Johnson elküldte az Európai Bizottságnak az elképzelést.

Boris Johnson brit miniszterelnök interjúra érkezik pártja, a Konzervatív Párt manchesteri kongresszusán 2019. október 1-jén.
MTI/AP/Frank Augstein
Boris Johnson brit miniszterelnök interjúra érkezik pártja, a Konzervatív Párt manchesteri kongresszusán 2019. október 1-jén. MTI/AP/Frank Augstein

Brüsszelben néhány EU-illetékes „problémásnak” nevezte a tervet, amelynek értelmében vámszabályozás lépne életbe az EU és Nagy-Britannia között – azért, hogy a britek a kilépés után szabadon köthessenek kereskedelmi egyezményeket a világ országaival.

Észak-Írország ugyanakkor négy évre közöspiaci szabályozás alatt maradna. Ez azt jelenti, az Ír sziget egészén az EU élelmiszeripari és egyéb szabványai lennének érvényben. Ugyanakkor a határon áthaladó árukra vámot vetnének ki, de az ellenőrzést nem magán a határon folytatnák.

A politikai viták miatt jelenleg nem ülésező északír parlament négy év múlva dönthet arról, hogy fenn akarja-e tartani a közöspiaci szabályozást, vagy teljesen vissza akarja-e integrálni az északír gazdaságot a független brit szabályozás alá.

A Johnson-elképzelés annak elismerésére épül, hogy az északír gazdaság az EU-tagság éveiben szorosan összefonódott az Ír Köztársaság gazdaságával.

A határ közelében működő vállalkozások dolgozói például naponta többször is oda-vissza átlépik az egyelőre jelképes elválasztó vonalat és a „kemény” ellenőrzés mindkét oldalon súlyos gazdasági hatásokkal járna.

Az Európai Unió ugyanakkor attól tart, hogy ha vámszabályozás lépne életbe, de nem lenne szigorúan lefektetve az ellenőrzés módja, akkor az mégjobban fellendítené a már most folyó csempészetet, amely jelenleg csak az eltérő jövedéki szabályozás kijátszását célozza. A piacvédelem és áruellenőrzés érdekével ugyanakkor szembemegy az északírországi béke védelme, amire az Írországot támogató EU elkötelezte magát. Emiatt Dublin és Brüsszel is azt szeretné, hogy nyitott maradjon az északír határ, hogy az annak két oldalán élő közösségek ne érezzék elszakítva magukat.

Az Európai Parlament csütörtökre ígérte a választ a Johnson-tervre, de reggel nyilatkozó képviselők máris aggályosnak nevezték, hogy az bizonytalanságot kelt a békefolyamattal kapcsolatban. Az is aggasztó, hogy London közölte: tovább már nem fog tárgyalni, ezért felmerül a kérdés, tényleg alkut akar-e kötni Boris Johnson – mondta egy Európai Parlamenti képviselő a BBC-nek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×