Pénteken ismertté vált kormányzati dokumentumok szerint Boris Johnson brit miniszterelnök kezdeményezné az Európai Uniónál a brit EU-tagság október 31-én esedékes brexit halasztását, ha a törvényben előírt határidőig nem születik új megállapodás feltételrendszerről. Ezt a brit kormány által a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság elé beterjesztett jogi dokumentáció tartalmazza.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának egyik prominens képviselője szerint azonban a benyújtott dokumentáció nem azt jelenti, hogy Johnson a brexit halasztására készülne. Az Edinburghban ülésező Court of Session pénteken kezdett tárgyalni egy keresetet, amelynek benyújtói - jogászok és skót parlamenti képviselők - azt kívánják kimondatni a bírósággal, hogy

a brit kormányfőt jogi eszközökkel - akár szabadságvesztés kilátásba helyezésével is - kényszeríteni lehet-e a brexit halasztására, ha nincs megállapodás az EU-val a kilépési feltételekről.

A londoni alsóház - a Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig - a brexit szempontjából kritikus jelentőségű, október 17-18-án esedékes EU-csúcs másnapjáig - a brit parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy jóllehet tartja magát a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvényhez, a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.

A brit kormány jogászai által az edinburghi bíróság elé pénteken beterjesztett dokumentáció szerint ha a rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvény egyik feltétele sem teljesül - vagyis az előírt határidőig nincs elfogadott brexitmegállapodás, és a parlament addig nem járul hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem -, Boris Johnson legkésőbb október 19-én elküldi a brexit halasztását kezdeményező levelet az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy ha az Európai Tanács hozzájárul a kilépés elhalasztásához, a brit kormányfőnek kötelessége haladéktalanul tájékoztatni az Európai Tanács elnökét arról, hogy az Egyesült Királyság is beleegyezik az uniós testület által jóváhagyott halasztásba. A brit törvény alapján ha az Európai Tanács nem január 31-ig, hanem más időpontig terjedő halasztásról dönt, ezt a londoni parlament elé kell terjeszteni, és az alsóháznak ebben az esetben jogában állna szavazni arról, hogy jóváhagyja-e az EU által javasolt új brexithatárnapot.

Steve Baker, a Konzervatív Párt legbefolyásosabb keményvonalas brexitpárti frakciócsoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - elnöke pénteki nyilatkozatában úgy fogalmazott:

a skót bíróság elé beterjesztett kormányzati dokumentumok azt jelentik, hogy a kormány tartja magát a törvényhez, nem jelentik ugyanakkor a brexit elhalasztását,

így azt sem, hogy az Egyesült Királyság október 31. után is az Európai Unió tagja lesz.

Baker sem részletezte ugyanakkor, hogy ha a törvényben előírt határidőig nincs Brexit-megállapodás, az Egyesült Királyság hogy tud kilépni az EU-ból a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon a rendezetlen brexitet tiltó törvény megsértése nélkül.

Boris Johnson a héten beterjesztette az Európai Bizottság elé a brit kormány megállapodási javaslatcsomagját a brexit feltételrendszeréről. London javaslata alternatív megoldásokat kínál az eredeti brexitmegállapodásban szereplő tartalékmegoldás - backstop - helyett arra, hogy miképp lehet elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a brexit után.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke első reakciójában úgy fogalmazott, hogy a brit javaslatcsomag "nem meggyőző". Az Európai Bizottság szerint a csomagban vannak előrelépést jelző pontok, de problémás elemek is. Leo Varadkar ír miniszterelnök szerint a brit javaslat nem teljesíti maradéktalanul a backstopzáradék célkitűzéseit.