Boris Johnson brit miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének írt, a Downing Street által szerda délután ismertetett négyoldalas levelében - amelyhez egy hétoldalas technikai magyarázó melléklet is kapcsolódik - kiemeli, hogy e szabályozási övezet "fennállásának idejére" szükségtelenné tenné bármiféle ellenőrzés bevezetését az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti áruforgalomban, mivel

az árukra vonatkozó észak-írországi szabályozás azonos maradna az Európai Unióban alkalmazott szabályozási rendszerrel.

A brit javaslat sarkalatos eleme ugyanakkor az is, hogy Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnését (brexit) követő átmeneti időszak után nem az EU vámuniójának, hanem teljes mértékben az Egyesült Királyság vámtérségének tagja lenne, összhangban azzal az alapelvvel, hogy az Egyesült Királyság egységes egészként hagyja el az Európai Unió vámunióját.

Mindez maradéktalanul összeegyeztethető azzal a célkitűzéssel, hogy az ír-északír határ a brexit után is nyitott maradjon - áll Johnson levelében.

A brit kormányfő hangsúlyozza, hogy az Észak-Írország és Írország közötti árukereskedelem az Egyesült Királyság és az EU közötti teljes áruforgalom alig több mint egy százalékát teszi ki. Így bármiféle esetlegesen felmerülő kockázat kezelhető lenne az EU egységes belső piacán és az Egyesült Királyság belső piacán egyaránt, különös tekintettel arra, hogy a külső országokból érkező import továbbra is az EU és az Egyesült Királyság vámhatóságainak ellenőrzése alatt maradna.

Mindez a gyakorlatban

A brit javaslatcsomag alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló agrárélelmiszer-szállítmányok ellenőrzési vagy kijelölt beléptetési pontokon haladnának át. Ezeket a szállítmányokat a brit hatóságok azonosság- és dokumentáció-ellenőrzésnek, valamint fizikai ellenőrzésnek vetnék alá az Európai Unió vonatkozó előírásainak megfelelően.

A javaslat e része gyakorlatilag azt jelenti, hogy

valamilyen egyirányú határellenőrzési rendszer létrejönne Nagy-Britannia és Észak-Írország között legalábbis az agrárélelmiszerek forgalmában,

azzal a nyilvánvaló céllal, hogy Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság határán már ne kelljen fizikai ellenőrzésnek alávetni az áruforgalmat.

A brit javaslatcsomag külön ki is emeli, hogy London "abszolút mértékben" elkötelezett az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény fenntartása mellett, és ennek jegyében a brit kormány soha semmilyen körülmények között nem létesít fizikai határt Észak-Írország és Írország között.

Ezen a 499 kilométeres határon - amely a brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz - a nagypénteki megállapodás egyik fő vívmányaként hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

Válasz a DUP aggályaira

A legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eddig elvetette azt a lehetőséget, hogy Észak-Írországban az Egyesült Királyság egyéb térségeitől eltérő szabályozási rendszer lépjen életbe a brexit után.

A DUP aggályait hivatott orvosolni a jelek szerint a javaslatcsomag azon eleme, amely kiköti, hogy a javaslatban foglalt szabályozási rendszert az átmeneti időszak lejártának időpontjában, majd pedig négyévente az észak-írországi parlament és a helyi kormány megvizsgálhassa és dönthessen arról, hogy támogatja-e. Ha e támogatást a helyi önkormányzatisági szervek megvonják, e szabályozási rendszer egy éven belül érvényét veszti.

• A szerdán beterjesztett javaslatcsomagot London a backstop-mechanizmust tartalmazó eredeti Brexit-megállapodás alternatívájaként dolgozta ki.
• Jean-Claude Juncker a minap a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a backstop-mechanizmust fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal, amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti célkitűzései.
• Juncker szerint ha ugyanezek a célkitűzések hiánytalanul teljesülnek más módon, akkor "nincs szükségünk a backstopra".