Infostart.hu
eur:
392.68
usd:
339.46
bux:
123499.44
2026. március 20. péntek Klaudia
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntető a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt éves kongresszusán Brightonban 2019. szeptember 22-én, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit mindenáron – továbbra is ez Boris Johnson célja

A brit miniszterlenök pártja éves konferenciája előtt beszélt erről, arról azonban nem szólt, hogyan kerülné ki a szabályozatlan brit EU-kilépést tiltó törvényt. Közben tagadta azt is, hogy uszító nyelvezetet használt volna.

"Akkor sem mondok le, ha nem sikerült alkut kötni az Európai Unióval a kilépésről" - ezt mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap, miközben hangsúlyozta, hogy pártja október 31-én meg tudja valósítani a brexitet.

Johnson barátnőjével az oldalán érkezett a kormányzó Konzervatív Párt manchesteri konferenciájára.

Az október 31-i kilépésre a miniszterelnöknek jelenleg a törvény szerint csak egy lehetősége van:

ha megállapodik az Európai Unióval és az alkut elfogadtatja a brit parlamenttel.

Ha az október 17-18-i EU-csúcsig ez nem sikerül neki, akkor a kilépési határidő kitolását kell kérnie az uniós tagállamoktól.

Az alku nélküli, szabályozatlan brexitet a Boris Johnson által "fegyverletételi törvénynek" nevezett és a korábban említett jogszabály tiltja. A miniszterelnök azonban megjegyzéseiben arra utal, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatj. Azt azonban, hogy ezt miképpen tenné meg, nem mondta el, így

a vállalkozások és a brit polgárok is bizonytalanságban várják október végét.

Közben Johnson múlt heti parlamenti megjegyzései továbbra is vihart kavarnak – például az a mondata, miszerint csak „humbug”, amikor ellenzéki képviselők arra panaszkodnak, hogy fenyegető üzeneteket kapnak a kormányfő retorikája miatt.

Johnson egy tévéinterjúban azzal védekezett, hogy nem a képviselők biztonságérzetét állította be jelentéktelennek, hanem jelezni akarta: abszurd, hogy nem hívhatja „fegyverletételi törvénynek” a kemény brexitet tiltó jogszabályt. Szerinte félreértésről van szó, ami miatt bocsánatot kért.

A tory párt közben masszív angliai kórházfejlesztési projekteket jelentett be a jövő évtizedre, mintegy bizonyítandó a brexitkampány idején elhangzott állítást, hogy a brüsszeli kasszába befizetett összeget inkább az egészségügyre kell fordítani.

A konzervatívok ezzel az ígérettel az előrehozott választásokra kacsintgatnak. Bár 2022-ig nem esedékes a parlamenti választás,

kommentátorok szerint még karácsony előtt előrehozott választások jöhetnek.

A felmérésekben egyelőre a toryk vezetnek, 12 százalékkal előzik meg a fő ellenzéki erőt, a Munkáspártot.

A brexit kapcsán Johnson továbbra is állítja, hogy tető alá hozható egy új egyezmény az Európai Unióval, amelynek szerinte nem érdeke a britek benntartása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×