eur:
411.02
usd:
394.99
bux:
79323.64
2024. november 22. péntek Cecília
Nigel Farage, a választásokon győztes brit Brexit Párt vezére a párt új európai parlamenti képviselőinek bemutatására érkezik Londonban 2019. május 27-én, az európai parlamenti választások másnapján.
Nyitókép: MTI/AP/Vudi Xhymshiti

Mindenki győztesnek tartja magát a brit EP-szavazás után

Az öt hete alakult Brexit Párt diadalmaskodott szinte az összes nagy-britanniai régióban az európai parlamenti választásokon, viszont a brexitellenes pártokra adott szavazatok aránya magasabb lett, mint a kilépéspárti erőké. A nagy kérdés az, hogy feloldotta-e a voksolás a három éve tartó patthelyzetet a szigetországban.

A kevesebb mint két hónapja megalakult euroszkeptikus Brexit Párt diadalmaskodott Nagy-Britanniában a kilépés csúszása miatt kényszerűségből megtartott európai parlamenti választásokon.

Az EU-t élesen bíráló EP-képviselő Nigel Farage pártja London kivételével az összes angol régióban nagyot nyert és a voksok 31,6 százalékát gyűjtötte be. Egyedül a fővárosban verték meg őket a második helyen befutott, EU-párti Liberális Demokraták, akik országosan 20,3 százalékot szereztek, míg Skóciában az unióban való maradást óhajtó és függetlenségért kampányoló Skót Nemzeti Párt végzett az első helyen. Jól szerepeltek még az EU-párti Zöldek is, akik 12 százalékos eredményt értek el.

Az EP-választás a hagyományos brit parlamenti váltógazdaság két fő erejének tartott Munkáspárt és a Konzervatív Párt drámai visszaesését hozta. A kormányzó konzervatívok az ötödik helyre szorultak, mert a választók keményen megbüntették őket a brexit elakadása, illetve a patthelyzet keltette bizonytalanság miatt.

Brit kommentátorok és politikusok most értelmezni próbálják, hogy mit is jelent majd az eredmény a szigetország – és nem Európa – jövője szempontjából.

Nigel Farage, a Brexit Párt vezére hangsúlyozta: számolni kell velük, és október 31-ig így vagy úgy, de ki kell lépni az EU-ból, mert ha nem, akkor a következő parlamenti választások idején ugyanennyien szavazhatnak majd rájuk. Ugyan a Brexit Pártnak még programja sincs, de a korábbi pártjában egyszer félreállított, majd visszatért, majd onnan ismét távozott

Farage azt mondta: lesz program és mindenhol állítanak jelölteket.

A kormányzó konzervatívok közben a sebeiket nyalogathatják. Theresa May hamarosan távozó miniszterelnök arról beszélt: „nagyon kiábrándító volt az éjszaka”, és hogy az eredmény „aláhúzza, milyen fontos alkut kötni a brexitről”.

A radikális párt diadala azonban nemcsak csalódottságot, hanem félelmet is kelt a kormánypártban. Jeremy Hunt külügyminiszter szerint „létükben fenyegetik” a torykat. Hogyan reagálnak majd? Több elemző szerint úgy, hogy

átveszik a Brexit Párt egyezmény nélküli, gyors kilépést követelő szlogenjét, hogy kifogják a szelet Nigel Farage vitorlájából.

Csakhogy a konzervatív pártban és a kormányban is ülnek olyan politikusok, akik még mindig akadályoznák a „no-deal” brexitet. Ők közölték: kampányba kezdenek a gondolatot leginkább megtestesítő Boris Johnson volt külügyminiszter pártvezérré és így miniszterelnökké történő megválasztása ellen.

A másik oldalon, a Munkáspárton belüli nyomásnak meghajolva és az EU-párti szavazók elvándorlásától megijedve, Jeremy Corbyn pártvezér beleegyezett abba, hogy második népszavazást kell tartani a brexitről, ami akár elvezethet a brit uniós tagság fenntartásához is.

Mindeközben az eredmények egyik értelmezése szerint valójában az EU-párti tábor győzött a briteknél. Ez az eredmény akkor jön ki, ha összevetjük a keményvonalas Brexit Párt, a Brit Függetlenségi Párt és az északír Unionisták szavazatait az EU-párti liberális, centrista, zöld, skót és walesi nacionalista voksokkal. Más és más eredmény jön ki, ha hozzáadjuk a brexit kérdésében megosztott konzervatívok és a Munkáspárt voksait – az egyik változat szerint például a brexitelők az erősebbek. A liberálisok azt mondják: az EU-pártiak jobb eredményt értek el, mint a keményvonalasok, így a kormánynak hallgatnia kell rájuk. Tovább árnyalja – és bonyolítja a képet – hogy a szigetországban viszonylag alacsony, 37%-os volt a részvételi arány, tehát kérdéses: mennyire adhat pontos képet ez a voks a brit társadalom preferenciáiról.

Ami bizonyos, a mostani a három évvel ezelőtti helyzetet idézi, amikor egy választás után a kormányzó brit konzervatív párt vezető- és miniszterelnök-választás előtt állt, miközben most is hasonlóan megosztott a kilépéshez való viszony kérdésében, mint akkor volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően,  megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×