eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nigel Farage, a választásokon győztes brit Brexit Párt vezére a párt új európai parlamenti képviselőinek bemutatására érkezik Londonban 2019. május 27-én, az európai parlamenti választások másnapján.
Nyitókép: MTI/AP/Vudi Xhymshiti

Mindenki győztesnek tartja magát a brit EP-szavazás után

Az öt hete alakult Brexit Párt diadalmaskodott szinte az összes nagy-britanniai régióban az európai parlamenti választásokon, viszont a brexitellenes pártokra adott szavazatok aránya magasabb lett, mint a kilépéspárti erőké. A nagy kérdés az, hogy feloldotta-e a voksolás a három éve tartó patthelyzetet a szigetországban.

A kevesebb mint két hónapja megalakult euroszkeptikus Brexit Párt diadalmaskodott Nagy-Britanniában a kilépés csúszása miatt kényszerűségből megtartott európai parlamenti választásokon.

Az EU-t élesen bíráló EP-képviselő Nigel Farage pártja London kivételével az összes angol régióban nagyot nyert és a voksok 31,6 százalékát gyűjtötte be. Egyedül a fővárosban verték meg őket a második helyen befutott, EU-párti Liberális Demokraták, akik országosan 20,3 százalékot szereztek, míg Skóciában az unióban való maradást óhajtó és függetlenségért kampányoló Skót Nemzeti Párt végzett az első helyen. Jól szerepeltek még az EU-párti Zöldek is, akik 12 százalékos eredményt értek el.

Az EP-választás a hagyományos brit parlamenti váltógazdaság két fő erejének tartott Munkáspárt és a Konzervatív Párt drámai visszaesését hozta. A kormányzó konzervatívok az ötödik helyre szorultak, mert a választók keményen megbüntették őket a brexit elakadása, illetve a patthelyzet keltette bizonytalanság miatt.

Brit kommentátorok és politikusok most értelmezni próbálják, hogy mit is jelent majd az eredmény a szigetország – és nem Európa – jövője szempontjából.

Nigel Farage, a Brexit Párt vezére hangsúlyozta: számolni kell velük, és október 31-ig így vagy úgy, de ki kell lépni az EU-ból, mert ha nem, akkor a következő parlamenti választások idején ugyanennyien szavazhatnak majd rájuk. Ugyan a Brexit Pártnak még programja sincs, de a korábbi pártjában egyszer félreállított, majd visszatért, majd onnan ismét távozott

Farage azt mondta: lesz program és mindenhol állítanak jelölteket.

A kormányzó konzervatívok közben a sebeiket nyalogathatják. Theresa May hamarosan távozó miniszterelnök arról beszélt: „nagyon kiábrándító volt az éjszaka”, és hogy az eredmény „aláhúzza, milyen fontos alkut kötni a brexitről”.

A radikális párt diadala azonban nemcsak csalódottságot, hanem félelmet is kelt a kormánypártban. Jeremy Hunt külügyminiszter szerint „létükben fenyegetik” a torykat. Hogyan reagálnak majd? Több elemző szerint úgy, hogy

átveszik a Brexit Párt egyezmény nélküli, gyors kilépést követelő szlogenjét, hogy kifogják a szelet Nigel Farage vitorlájából.

Csakhogy a konzervatív pártban és a kormányban is ülnek olyan politikusok, akik még mindig akadályoznák a „no-deal” brexitet. Ők közölték: kampányba kezdenek a gondolatot leginkább megtestesítő Boris Johnson volt külügyminiszter pártvezérré és így miniszterelnökké történő megválasztása ellen.

A másik oldalon, a Munkáspárton belüli nyomásnak meghajolva és az EU-párti szavazók elvándorlásától megijedve, Jeremy Corbyn pártvezér beleegyezett abba, hogy második népszavazást kell tartani a brexitről, ami akár elvezethet a brit uniós tagság fenntartásához is.

Mindeközben az eredmények egyik értelmezése szerint valójában az EU-párti tábor győzött a briteknél. Ez az eredmény akkor jön ki, ha összevetjük a keményvonalas Brexit Párt, a Brit Függetlenségi Párt és az északír Unionisták szavazatait az EU-párti liberális, centrista, zöld, skót és walesi nacionalista voksokkal. Más és más eredmény jön ki, ha hozzáadjuk a brexit kérdésében megosztott konzervatívok és a Munkáspárt voksait – az egyik változat szerint például a brexitelők az erősebbek. A liberálisok azt mondják: az EU-pártiak jobb eredményt értek el, mint a keményvonalasok, így a kormánynak hallgatnia kell rájuk. Tovább árnyalja – és bonyolítja a képet – hogy a szigetországban viszonylag alacsony, 37%-os volt a részvételi arány, tehát kérdéses: mennyire adhat pontos képet ez a voks a brit társadalom preferenciáiról.

Ami bizonyos, a mostani a három évvel ezelőtti helyzetet idézi, amikor egy választás után a kormányzó brit konzervatív párt vezető- és miniszterelnök-választás előtt állt, miközben most is hasonlóan megosztott a kilépéshez való viszony kérdésében, mint akkor volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×