Infostart.hu
eur:
364.77
usd:
326.49
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nigel Farage, az általa alapított Brexit Párt vezetője egy szavazóhelyiség bejáratánál az európai parlamenti (EP) választáson Biggin Hillben 2019. május 23-án. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit.
Nyitókép: MTI/AP/Alastair Grant

Megsemmisítő vereséget szenvedtek a brit konzervatívok

Nagy-Britanniában hagyományosan keveseket mozgat meg az európai parlamenti választás. A brexit körüli patthelyzet azonban mozgósította a szavazókat, akik – őszinte óhajból vagy a bénultság miatti tiltakozásból - a frissen alakult Brexit Pártot juttatták győzelemhez.

Hajnali adatok szerint a bizarr Nagy-Britanniai EP-választás nagy győztese az alig pár hónapos Brexit Párt lett. A politikai alakulatot az a Nigel Farage vezeti, aki 2016-ban, akkor a UKIP - a Brit Függetlenségi Párt élén - kikényszerítette a népszavazást, ahol kis többséggel az Unióból történő brit kilépés hívei győztek.

A brit európai parlamenti választásokat azért lehet bizarrnak nevezni, mert egy, az EU-ból néhány hónapon belül elméletileg távozó országban tartották azokat. Mivel azonban a brit parlamenten belüli patthelyzet és így

a brexit csúszása miatt az Egyesült Királyság továbbra is EU-tagállam, a szabályok szerint 12 régiója 73 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.

A voks még nem végleges eredményei – az északír szavazatokat csak hétfőn kezdik el számolni - annyit támasztottak alá, hogy az ország továbbra is mélységesen megosztott a brexit kérdésében.

A fő nyertes az alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus, ám most 32 százalék körüli szavazatokat begyűjtő Brexit Párt lett, amely azonnali EU-kilépést akar, úgy, hogy a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályait kell bevezetni az EU és Nagy-Britannia között.

Egy 2016-ban még az Uniós tagságra szavazó nő például így foglalta össze sokak érzéseit a BBC egyik vitaműsorában:

"Akkor maradásra szavaztam, most, mindent mérlegelve, a Brexit Pártra.

Azért, mert demokrata vagyok. A referendumon az emberek Európa elhagyására szavaztak és meg kellett volna történnie a kilépésnek. Kisvállalkozásunk van, pusztító hatású, hogy nincs döntés. Mi, a közvélemény, a kilépést akarjuk, kérjük a politikusokat, hogy hallgassanak ránk.”

A Brexit párttal szemben a második helyre most a maradás- illetve Európa-párti Liberális Demokrata párt ugrott fel 20 százalék körüli eredménnyel. Az országot felváltva kormányzó Konzervatív és Munkáspárt közben sokkoló módon visszaszorult.

Skóciában ugyanakkor az ottani autonóm kormányzatot vezető és a brexitet elvető Skót Nemzeti Párt nyert helyi összesítésben,

maga mögé utasítva a Brexit Pártot. A brexit elakadása és a helyzet kezelése miatt dühös választók döntése azt is eredményezte, hogy a kormányzó brit konzervatívok történelmük eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedték el.

Theresa May miniszterelnök múlt heti, drámai lemondása után pedig növekszik majd a nyomás a következő konzervatív pártvezéren és miniszterelnökön, hogy a Brexit Párt keményvonalas irányvonalát kövesse, miközben a most győztes politikai erő már azt követeli, hogy engedjék az asztalhoz ülni a brexit esetleges újratárgyalása esetére.

Ha ez nem következik be, akkor a mostani választási eredmény megismétlődik az általános választásokon is

– figyelmeztetett Nigel Farage pártvezér.

Közben a Nagy-Britanniai voksra árnyékot vetett az, hogy a szigetországban élő egyes európai uniós választók nem tudtak szavazni. Az uniós polgárok nyilatkozhattak arról, hogy saját országukban vagy Nagy-Britanniában akarnak-e választani. Amikor azonban megjelentek a brit szavazóhelyiségekben, sokakat sokkolt, hogy adminisztrációs hibák miatt törölték nevüket a jegyzékből.

Hasonló dolog történt külföldön szavazó brit állampolgárokkal is. Ügyvédi csoportok most arra számítanak, hogy többen is beperelik a brit államot az ügy miatt.

Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Nyomás alatt a technológiai részvények - Mi várható ma a tőzsdéken?

Nyomás alatt a technológiai részvények - Mi várható ma a tőzsdéken?

Ázsiában az esésé, Európában ezt követően pedig többnyire a további emelkedésé lehet a főszerep a tőzsdéken kedden. A magyar tőzsdén eközben továbbra is elsősorban az OTP-re lesz érdemes figyelni, miután a hét elején folytatódott a bankrészvény felpattanása.  Ami a gazdasági eseményeket illeti, ma itthon az építőipar augusztusi teljesítményét ismerhetjük meg, amely az ágazat helyzetéről és a beruházási folyamatokról adhat friss képet. Az Egyesült Államokban az NFIB szeptemberi kisvállalati üzleti optimizmus indexe érkezik, emellett az OPEC havi olajpiaci jelentésére érdemes figyelni. Utóbbi a keresleti és kínálati kilátások értékelésén keresztül az olajárakat is megmozgathatja.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×