Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
António Costa, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

Egyre hűvösebb a viszony az Európai Unió és az Egyesült államok között

Olyan Európa építésére kell összpontosítani, amelynek meg kell értenie, hogy a szövetségek és a második világháború után létrejött szövetségesek közötti kapcsolatok megváltoztak - jelentette ki az Európai Tanácsa elnöke Párizsban hétfőn.

A Jacques Delors Intézet éves konferenciáján elmondott nyitóbeszédében Costa kijelentette, hogy az Európai Uniónak le kell vonnia a következtetéseket az Egyesült Államok új, pénteken közzétett nemzetbiztonsági stratégiájából.

Hangsúlyozta, "a második világháború után kötött szövetségek megváltoztak", mivel Brüsszel és Washington "nem osztja ugyanazt a víziót a nemzetközi rendről". Európa továbbra is a multilateralizmus védelmezője. Hisz a szabályokon alapuló rendben, hisz a tudományban, a tudományos szabadságban, és nem hagyja figyelmen kívül az olyan globális kihívásokat, mint az éghajlatváltozás - hangoztatta. Az Egyesült Államok ezzel szemben már nem hisz a multilateralizmusban vagy a szabályokon alapuló rendben, és azt állítja, hogy az éghajlatváltozás hazugság - vélekedett.

Beszédében bírálta azon amerikai állításokat, melyek szerint a szólásszabadságot cenzúrázzák Európában. Természetesnek nevezte, hogy az európaiak és az amerikaiak "nem osztják" ugyanazt a véleményt bizonyos kérdésekben, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartotta "az európai politikai életbe való beavatkozást". Kijelentette: Európának nem szabad elfogadnia semmiféle beavatkozással való fenyegetést a politikájába.

"Ha szövetségesek vagyunk, akkor szövetségesként is kell viselkednünk, és a szövetségesek nem fenyegetőznek azzal, hogy beavatkoznak szövetségeseik demokratikus életébe vagy belpolitikai döntéseibe" - fogalmazott.

Az Egyesült Államok nem helyettesítheti az európai polgárokat annak eldöntésében, hogy "melyek a jó és melyek a rossz pártok" - húzta alá.

Az Európai Tanács elnöke bírálta egyes amerikai technológiai vállalatok európai befolyását, mondván: "nem lesz szólásszabadság, ha az állampolgárok információs szabadságát feláldozzák az Egyesült Államok technológiai oligarcháinak védelmében." Kijelentette: az Egyesült Államok nem léphet Európa helyébe, ha a szólásszabadságról alkotott víziójáról van szó, - majd hozzátette - az európai történelem megtanította, hogy nincs szólásszabadság a tájékoztatás szabadsága nélkül.

Costa ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia "szövetségesként hivatkozik Európára", és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is "fontos" szövetséges és "alapvető gazdasági partner" Európa számára.

Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy Oroszország vasárnap üdvözölte az új amerikai stratégiát. Azt mondta, a dokumentumban az ukrajnai háborúval kapcsolatban bemutatott megközelítés nem támogatja az "igazságos és tartós" békére irányuló erőfeszítéseket, amelyet - mint kiemelte - Európa régóta szorgalmaz.

Costa a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatban sürgette az európaiakat, hogy folytassák az újrafegyverkezési erőfeszítések fokozását. Azzal érvelt, hogy 2027-re az európaiaknak át kell venniük a vezető szerepet a NATO-ban, majd hangsúlyozta: "ha erősek akarunk lenni a nemzetközi színtéren, akkor belsőleg is erőseknek kell lennünk". Ezzel kapcsolatban megerősítette az Európai Unió nemzetközi színtéren elfoglalt helyével kapcsolatos álláspontját, és hangsúlyozta, hogy "a világ nemcsak az Egyesült Államokból és Kínából áll", hanem "multipoláris és sokszínű".

Közölte, Európának meg kell erősítenie kereskedelmi hatalmát is, különben "megszűnik létezni a nemzetközi színtéren". Európának kapcsolatban kell állnia minden országgal, szerte a világon - jelentette ki. "Ha nem így teszünk, magunkra maradunk" - zárta szavait a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×