A washingtoni Fehér Ház pénteken hozta nyilvánosságra azt a 33 oldalas dokumentumot, amely Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta az első irányjelző az amerikai nemzetbiztonsági stratégia alakítására. Noha Berlin és Washington viszonya az elmúlt hónapokban aligha volt olyan szoros, mint a Biden-Scholz érában, Friedrich Merz konzervatív kancellár a közelmúltban Donald Trump elnöknél tett „bemutatkozó” látogatásával igyekezett a kapcsolatokat szorosabbra fűzni.

Az új stratégiáról az ugyancsak első közel-keleti látogatását vasárnap befejező kancellár nem nyilatkozott.

Hétfőn kezdett pekingi útja előtt viszont óvatosan ugyan, de állást foglalt Johann Wadephul külügyminiszter. Arra tett „ígéretet”, hogy a kormány alaposan tanulmányozni, illetve értékelni kívánja az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát.

„Eddig erre nem volt lehetőségünk” – idézte az ARD közszolgálati médium a minisztert. Ugyanakkor ehhez időzítve erős fenntartásait hangoztatta azzal az amerikai hivatalos állásfoglalással kapcsolatban, amely napokkal ezelőtt sérelmezte „a szólásszabadság hiányát” Németországban.

„Nem hiszem, hogy bárkinek is tanácsot kellene adni Németországnak ebben, mivel ezt alkotmányos rendünk szabályozza” – fogalmazott a külügyminiszter.

Wadephulnál jóval keményebben nyilatkozott a legerősebb kormánypárt, a kereszténydemokrata CDU több tekintélyes politikusa. A konzervatív párt külpolitikai szakértője, Norbert Röttgen szerint az amerikai kormány „egyértelmű jelzést” küldött az Európától való eltávolodásra. Röttgen a dokumentumban foglaltakat sajátos hasonlattal „második korszakváltásként” értékelte. Szerinte az első ebben a tekintetben közvetlenül az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán az akkori Scholz-kormány bejelentése volt arról, hogy Németország megkezdi az újrafegyverkezést.

Napokkal az orosz agresszió után a Bundestagban elhangzott nyilatkozatában ugyanis a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár kül-, illetve védelempolitikai korszakváltásról beszélt. Az Ukrajna megtámadásával kezdődött új korszak azt is jelenti, hogy Németország növelni kívánja katonai kiadásait. Kormánya pótlólagosan 100 milliárd eurót adott a Bundeswehr számára a szükséges beruházásokra és a fegyverkezési projektekre – közölte az akkori kancellár. A második világháború óta első ízben fordul elő, hogy az Egyesült Államok nem áll ki Európa mellett, mint ahogy a brutális orosz háború áldozata, Ukrajna mellett sem – jelentette ki.

Röttgen eítélte azt is, hogy Washington – mint fogalmazott – külpolitikai célkitűzésként határozza meg az európai államok belügyeibe való beavatkozást. Utalt arra, hogy a dokumentum célként határozta meg a MAGA mozgalom (Make America Great Again) Donald Trump által népszerűsített elveit. Ennek kapcsán azt emelte ki, hogy a stratégia az Egyesült Államok nyugati dominanciájának megerősítését tűzi ki célul. Ennek jegyében az állítja, hogy az európai országok a „civilizációs megsemmisülés” kilátásaival néznek szembe.

Röttgen következtetése szerint Washington célja az, hogy „a MAGA mozgalom ideológiai irányelvei szerint befolyásoljuk alkotmányunkat, és ennek érdekében együttműködjünk az európai liberális demokrácia belső ellenségeivel”. Ennek kapcsán a radikális jobboldali AfD pártot említette.

A konzervatív párt védelempolitikai szakértője, a Röttgenhez hasonlóan szintén sokat idézett Roderich Kiesewetter úgy értékelte, hogy

az Egyesült Államok már nem a közös értékeken alapuló partner. A Trump-kormányzat könyörtelenül a saját gazdasági érdekeit követi

– fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Az ellenzéki pártok közül az amerikai nemzetbiztonsági stratégiával kapcsoltban a korábbi koalíciós Zöldek Pártja foglalt állást. „Európa nem engedheti meg magának, hogy további dő pazaroljon” – vonta le a következtetést Franziska Brantner pártelnök. A kontinensnek most saját szuverenitásába el befektetnie – hangsúlyozta a zöldpárti vezető.