eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Volodimir Zelenszkij ukrán komikus színész és elnökjelölt távozik egy szavazóhelyiségből az ukrán elnökválasztás második fordulójában Kijevben 2019. április 21-én.
Nyitókép: Sztepan Franko

Kibabráltak Zelenszkijjel, akinek más miatt is fájhat a feje

Ukrajnában jövő hétfőn lép hivatalba a komikusból államfővé avanzsált Volodimir Zelenszkij. Feloszlatná a parlamentet, de erre mégsem lesz lehetősége.

A politikai tapasztalatokkal nem rendelkező egykori színész, Volodimir Zelenszkij megválasztását a demokrácia győzelmeként ünnepelték Ukrajnában, ahol az oligarchák különösen nagy befolyással vannak az ország irányítására.

A megválasztott elnök megerősítette, hogy hétfőn hivatalba lép, de bírálta a parlamentet, a Radát, amiért nem vasárnapra tette az eseményt, mivel ez forgalmi dugókat okozhat Kijevben.

Zelenszkij a Nép Szolgája című szatírikus tévésorozatban már eljátszotta az államfő szerepét,

most viszont valódi próbatétel vár rá:

meg kell erősítenie a jogállamiságot, le kell törnie a korrupciót, fokozni a külföldi befektetéseket és véget vetni az oroszajkú lázadókkal a keleti végeken folyó háborúnak.

A megválasztott elnök „tiszta politikus imázsát” kissé megkérdőjelezte, hogy csütörtökön visszatért az országba a patrónusának tartott befolyásos oligarcha, Ihor Kolomojszkij. Az ő tévéadóin ment Zelenszkij sorozata és ezek a csatornák voltak azok, amelyek pozitív színben tüntették fel a jelöltet az elnökválasztási kampány idején.

Kolomojszkij azután hagyta el az országot, hogy összeveszett az eddigi elnökkel, a nacionalista Petro Porosenkóval, akinek kormányzása idején államosították a Kolomojszkij-portfólióba tartozó és csődveszélybe került PrivatBankot.

Áprilisban egy ukrajnai bíróság törvényellenesnek mondta ki a lépést, így előfordulhat, hogy az üzletember visszakaphatja a bankot és még kártérítéshez is juthat. Visszatérése emellett azt sugallja: nem fél attól, hogy őrizetbe vehetik Ukrajnában, viszont nő a nyomás Zelenszkijen, hogy bizonyítsa: nem függ az oligarchától – jegyzi meg az Irish Times című lap.

Mindketten azt állítják, hogy nincs köztük „politikai viszony”.

Ukrajnában nemcsak Zelenszkij megválasztásának ténye volt különleges, hanem az is, hogy az új elnök mögött nem áll parlamenti párt. Ezért arra fog törekedni, hogy feloszlassa a Radát és előrehozza az októberben esedékes választásokat. Jelenlegi felmérések szerint pártja, a Nép Szolgája párt könnyen megnyerné a voksolást, pedig még hivatalos pártprogramja és jelöltlistája sincs.

És hiába volt szándéka a parlament feloszlatása, erre mégsem lesz lehetősége. A kisebbik kormánypárt, a Népi Front ugyanis bejelentette, hogy kilép a koalícióból. Az új kormány megalakulására harminc nap áll rendelkezésre, s ez idő alatt nem oszlatható fel a parlament.

Mire letelik a harminc nap, Zelenszkijnek már nem lesz lehetősége idő előtt feloszlatni a parlamentet, egy másik szabály ugyanis azt mondja ki, hogy a törvényhozás a következő parlament alakuló ülését megelőző fél éven belül nem oszlatható fel, azaz legfeljebb május 27-éig lett volna lehetősége az új elnöknek ezt megtenni. Így Zelenszkij valószínűleg kénytelen lesz várni az októberi választásig. Közvélemény-kutatások szerint közben az elnök vezette Nép Szolgája nevű párt egyre erősödik, s az ukránok már nagyon szeretnének változást és új arcokat látni a politikában.

Zelenszkijnek azért is kell lépnie, mert

a parlamenti képviselők olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely jelentősen korlátozná az elnöki hatalmat és gyakorlatilag parlamenti köztársaságot hozna létre.

És közben gondolnia kell az igazán nagy kihívásra: az orosz gáztranzitdíjak esetleges kiesésére. Oroszország gőzerővel dolgozik azon, hogy az Európába exportált földgáz teljesen az ukrán vezetékeket elkerülve jusson el a vásárlókhoz. A 3 milliárd dollárra becsült tranzitdíj az ukrán GDP 3-4%-nak felel meg – mondta az ország állami olajcége a Naftogaz vezetője. Mivel jövőre az IMF valamivel 3% alatti növekedést jósol Ukrajnának, az orosz tranzitdíj eltűnése recesszióba taszítaná az ukrán gazdaságot.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×