Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Lemondott az ukrán kormányfő

Bejelentette lemondását tisztségéről Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő, aki e lépését az aznap beiktatott Volodimir Zelenszkij államfővel fennálló nézeteltérésével indokolta.

"Úgy döntöttem, hogy benyújtom a lemondásomat rögtön a szerdai, soron következő kormányülés megtartása után" - mondta Hrojszman újságíróknak. Hétfőn Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter és Vaszil Hricak, a titkosszolgálat (SZBU) vezetője is benyújtotta lemondását.

Az ukrán média percekkel az után tette közzé Poltorák lemondó levelét, hogy hétfőn a törvényhozás előtt mondott beiktatási beszédében Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök mindkettejüket, illetve Jurij Lucenko főügyészt lemondására szólította fel. Hricak lemondásáról közvetlenül Zelenszkij beszéde előtt adott hírt az ukrán média.

Beiktatási beszédében Volodimir Zelenszkij bejelentette a parlament feloszlatását, és távozásra szólította fel a minisztereket, annak ellenére, hogy a törvény értelmében a kormány csak a parlamenti választások után köteles lemondani.

Az alkotmány értelmében a parlament nevezi ki az új kormányfőt, és Zelenszkijnek nincsen parlamenti frakciója, amely lehetővé tenné a híveiből álló csapat felállítását az előrehozott választásokig.

"Amikor az új elnököt megválasztották, olyan intézkedések meghozatalát javasoltam az elnöknek és a parlamentnek (...), amelyek erősebbé tennék Ukrajnát. Az elnök más utat választott, és a kijelentéséből úgy ítélem meg, hogy minden felelősséget vállal a veszélyekkel szemben" - jelentette ki Hrojszman, anélkül, hogy részletesen indokolta volna a döntését.

A 41 éves, korábban minden politikai gyakorlatot nélkülöző színész-humorista Zelenszkij hétfő délelőtt tette a hivatali esküt.

A 45 milliós lélekszámú volt szovjet tagköztársaságban öt éve háború dúl az ország keleti részében az oroszbarát szakadárokkal, az ország épp hogy kilábalt egy nagyon súlyos gazdasági válságból - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×