eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök a beiktatási ünnepsége előtt Kijevben 2019. május 20-án.
Nyitókép: Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök a beiktatási ünnepsége előtt Kijevben 2019. május 20-án. MTI/AP/Efrem Lukackij

Az ukrán parlament napirendre sem tűzte az új elnök törvényjavaslatait

Az ukrán parlament szerdai rendkívüli ülésén még csak napirendre sem vette a két napja beiktatott ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egyik beterjesztett törvényjavaslatát sem.

Leszavazták a képviselők, hogy napirendre kerüljön a választási törvényt módosító javaslata, amelyben az államfő kezdeményezte az áttérést a vegyes rendszerről a tisztán pártlistásra, valamint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb leszállítását három százalékra. Az indítvány tárgyalását mindössze 92 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett.

Nem tűzték napirendre a választási folyamat során zajló közbeszerzésekről szóló előterjesztését sem, mivel emellett is csak 127 képviselő szavazott.

Megvitatandó kérdés hiányában Andrij Parubij házelnök berekesztette az ülést, a következőt május 28-ra hívta össze.

Az új ukrán elnök a közelmúltban aláírta a rendeletet a parlament feloszlatásáról, az előrehozott választásokat július 21-re tűzte ki.

Alternatív javaslat

A választások rendjéről képviselők egy csoportja alternatív javaslatot terjesztett be.

Az ukrán sajtó által ismertetett elnöki javaslatban ugyanis a korábban ígérettel ellentétben nem nyílt pártlista, hanem úgynevezett zárt pártlista szerepel.

Az utóbbi esetében a jelöltek sorrendjét az adott párt határozza meg a listáján. A nyílt listás választásnál viszont a választó nemcsak pártra, hanem annak egy konkrét jelöltjére is szavazhat, így befolyásolhatja a jelöltek sorrendjét a pártlistán.

Az előterjesztés indoklása szerint azért döntöttek a zárt listás választás mellett, mert az előrehozott választásokig meglévő két hónap alatt ez a kivitelezhetőbb megoldás. Ezzel azonban a parlamenti képviselők egy része nem értett egyet, ragaszkodnak a nyílt listás választáshoz, és erről saját előterjesztést nyújtottak be.

Elemzők ugyanakkor úgy vélik, mindez azt mutatja, hogy a jelenlegi parlamentben valójában továbbra sincs meg az akarat a választási rendszer megváltoztatására.

Sztefancsuk: még nem tudunk beszélni egymással

Ruszlan Sztefancsuk, az elnök parlamenti képviselője újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a képviselők felrúgták az előző napi egyeztetésen létrejött egyezségüket az államfővel. Ő is úgy vélte, hogy nemigen van meg a szándék a képviselőkben a választási rendszer megváltoztatására. Szavai szerint azt szeretnék elérni, hogy megszabaduljanak végre az egyéni képviselőktől, ezért készek voltak engedményt tenni, és lemondtak a nyílt pártlistáról, holott ők is amellett vannak.

"Gondolom, hogy lesznek még külön konzultációk vagy tárgyalások, de ma annak lehettünk a tanúi, hogy még nem tudunk beszélni egymással" - tette hozzá.

BBC: televíziós munkatársait vette maga mellé az új elnök

Több korábbi tévés kollégáját vette maga mellé az elnöki hivatalba Volodimir Zelenszkij, aki humoristából lett Ukrajna államfője.

Az elnöki hivatal helyettes vezetője Szerhij Trofimov lett, aki Zelenszkij produkciós cégénél, a Kvartal 95 stúdiónál producerként dolgozott - írja a BBC. Főtanácsadója Szerhij Sefirm lett, akivel együtt alapították a stúdiót. Egy másik producer és egy forgatókönyvíró is kapott tisztségeket.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU helyettes vezetőjévé Zelenszkij a Kvartal 95 igazgatóját, Ivan Bakanovot nevezte ki.

Az elnöki hivatal vezetőjévé nem televíziós szakembert, hanem ügyvédet választott: Andrij Bohdan Zelenszkij elnökválasztási kampányában vett részt, korábban pedig az egyik leggazdagabb ukránnak, Ihor Kolomojszkijnak dolgozott.

Zelenszkij pártja toronymagasan az élen

Nagy előnnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját Ukrajnában Volodimir Zelenszkij Nép Szolgája (Szluha Narodu) nevű pártja, amelyre a biztos választók 43,8 százaléka készül szavazni - derült ki a Rejting neves ukrán közvélemény-kutató csoport legfrissebb, szerdán közzétett felméréséből.

Zelenszkij pártjának népszerűsége nőtt egy körülbelül egy héttel korábbi felméréshez képest, amelyben még a biztos választóknak a 39,9 százaléka támogatta.

A május 16-21. között kétezer megkérdezettel végzett Rejting-felmérés eredménye szerint a második helyen a Viktor Medvedcsuk, Vlagyimir Putyin elnök bizalmasa által irányított, Moszkva-barát politikusok által alapított Életért párt áll, amelyet 10,5 százaléka támogat azoknak, akik azt ígérik, hogy részt vesznek a parlamenti választáson, és már eldöntötték, hogy kire szavaznak. A harmadik helyen 8,8 Petro Porosenko volt elnök pártja áll, azt követi a Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) 7,3 százalékkal.

Az Ihor Szmesko volt SZBU-főnök vezette Erő és Becsület nevű párt 5,1 százalékon áll, míg Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes nemrég alakult Hang (Holosz) elnevezésű pártja jelenleg 4,6 százalékon.

Az Oleh Ljasko vezette Radikális Párt 3,3 az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök egykori hívei által alapított Ellenzéki Blokk pedig 3,2 százalékot szerezne, ha most tartanák a parlament választást.

A többi párt támogatottsága jelenleg nem haladja meg a 3 százalékot.

Emellett a felmérésben részt vevők több mint 70 százaléka mondta azt, hogy támogatja a parlament feloszlatását és a rendkívüli választások kiírását.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×